A globális művészeti piac kilátásai és 2021 legfontosabb trendjei

A globális művészeti piac rugalmasságot és találékonyságot mutat a válság idején – A legfontosabb trendeket a műtárgy.com mutatja be a nemzetközi jelentés alapján

Forrás >>


További hasonló találatok:

A streamingháború új szakaszában akár a Netflix trónja is meginoghat

Hosszú idő óta először kaphattak rossz híreket a Netflix vezetői: a streamingszolgáltató elmúlt egy évtizede folyamatos sikertörténet volt, megállíthatatlannak tűnő növekedéssel, és a cég mára megkérdőjelezhetetlenül az első számú tartalomszolgáltató lett a piacon. A Netflix már-már monopolhelyzetét az sem ingatta meg, hogy 2019 végén látványos átrendeződés indult meg a streamingpiacon, ahová olyan komoly játékosok léptek be, mint a Disney és az Apple. A CNBC épp a héten nyilvánította a másfél éve kitört streamingháború legnagyobb győztesének a Netflixet: az ő részvényeik értéke emelkedett messze a legtöbbet az összes streamingcég közül, a cég tavaly a koronavírus-járványnak köszönhetően a vártnál is sokkal sikeresebb évet zárt, rekordmennyiségű új előfizetővel, és átlépte a 200 millió előfizetőt is ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Schiffer András: A közösség média egyetlen kattintással képes puccsot csinálni

Donald Trump elnöki ciklusának egyik legnagyobb bűne, hogy a technológiai óriásvállalatok ma gyakorlatilag bármit megtehetnek: nem csak vele, nem csak az USÁ-ban, hanem bárkivel és az egész világon. Az előválasztásokon egyetlen elnökjelölt menetelt az óriásvállalatok feldarabolásának programjával: Bernie Sanders. A Wall Street és a Szilícium-völgy zsebében levő demokrata főáram tett is arról, hogy ne belőle legyen elnökjelölt. Trump elnök pillanatnyilag ugyan elszenvedője az óriásvállalati önkénynek, ám a globális kapitalizmus megregulázása tőle pontosan olyan távol állt, mint, mondjuk, Orbán Viktortól, vagy bármelyik másik populista barátjától. Ez annyiban nem meglepő, hogy Trumpot is az elszámoltathatatlan kapitalizmus repítette a csúcsra. Igaz, ő a természetvédelmi területeket az elnöksége utolsó napjaiban is ...
További részletek >>


Hiába népszerű ötlet, nem a vakcinaszabadalmak feloldása a valódi megoldás

Joe Biden nemrég hatalmas követ dobott a vakcinadiplomácia állóvizébe. Eddig alapvetően Kína és Oroszország használta az oltóanyagait arra, hogy diplomáciai és politikai eredményeket érjen el vele, de a legújabb amerikai ötlet is pont erre való. Az elnök bejelentette, az Egyesült Államok támogatná azt, hogy feloldják a koronavírus elleni vakcinák szabadalmait, így az eddiginél jóval több helyen lenne elérhető az oltóanyag a gyártók számára. Az ötlet érthető. Az Egyesült Államok és Európa alapvetően jól áll az oltásokkal, ám a világ nagyobb részén nem ez a helyzet. Afrika és a szegényebb fejlődő országok alig jutnak oltáshoz, és Indiában is mérséklődne az a káosz, amit most látunk, ha több vakcina lenne a piacon. Anindito Mukherjee / Getty Images Koronavírusban elhunyt lakos utolsó szertartását tartja egy pap ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Ez az ország mutatja az utat a klímaharcban

A szakemberek úgy vélik, hogy az éghajlati átalakulás elleni küzdelem egyik legfontosabb eszköze az, ha szén-dioxid-kibocsátásunkat minél előbb mérsékeljük, és lehetőleg nullára vagy közel nullára csökkentenénk. Egyelőre elképzelhetetlen, hogy semennyi üvegházhatású gázt ne hozzunk létre, ugyanakkor különböző megoldásokkal, például erdőtelepítésekkel a fennmaradó emisszió semlegesíthető. Mindez azt jelenti, hogy igenis van remény a globális felmelegedés megfékezésére. A párizsi klímaegyezményhez való csatlakozással a világ számos országa tett ígéretet arra, hogy még az évszázadban, lehetőleg 2050-ig elérik a karbonsemlegességet. Bár a cél még nagyon távoli, az elmúlt években néhány országnak sikerült komoly eredményeket elérnie a szén-dioxid-kibocsátás, illetve a klímaváltozás elleni küzdelemben. ...
További részletek >>


Istenként tisztelték az inkák, nálunk meg a választások előtt osztogatják – mi az?

Az inkák papa néven emlegették és szentnek tartották A burgonyát – legalábbis az elődjét annak, amit ma fogyasztunk – Dél-Amerikában évezredek óta ismerik, ezzel a legkorábban művelésbe fogott növény a kontinens ezen részén. A világ legrégebbi, 4500 éves burgonyalelete Ancón tengerpartjáról került elő Peruból. Más ásatásokkor találtak 2500–2800, illetve 4000 éves krumplikat is – előbbire a Titicaca-tónál, utóbbira a Casma-folyónál bukkantak rá. Az Andokban az első és a hetedik század között élő mocsikák kultúrájából olyan burgonya formájú kerámiák is fennmaradtak, amikből a tudósok arra következtettek, hogy a társadalmukban a burgonya az elit étele és státuszszimbólum volt egyben. Miguel Alan Córdova Silva / Larco Museum Collection / Wikimedia Commons Burgonya formájú mocsikó kerámiák a limai Larco Múzem ...
További részletek >>


A koronavírus csak hátráltatni tudta a női rendezők áttörését, megakadályozni nem

Magyar idő szerint hétfő hajnalban, 78. alkalommal átadják a Golden Globe-díjakat. A díj gazdája, a Hollywoodban dolgozó külföldi szakújságírók szervezete (HFPA) a mai napig átláthatatlan döntési mechanizmusok szerint, némiképp megkérdőjelezhető szakmai hitelű tagsággal működik. A Golden Globe-ról hosszú évek óta széles körben elterjedt vélemény, hogy az Oscar-gáláig tartó amerikai díjszezonban szakmai értelemben a legsúlytalanabb rendezvény, amely elsősorban a meghívott hírességek körbefotózásáról szóló bulváreseményként tartható számon. Idén ráadásul komoly korrupciós vádak is érték a HFPA-t. Ám van egy körülmény, ami miatt az idei évben a Golden Globe mégis élénk szakmai érdeklődést váltott ki: a legjobb rendezők kategóriájában öt jelölt közül hárman nők és ketten férfiak. Hasonlóra korábban ...
További részletek >>


Leginkább a multik, különösen a német cégek jártak jól a kormány gazdasági akcióprogramjával

A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést a magyar kormány más európai országoktól nagyon eltérő módon próbálja kompenzálni. A legtöbb nyugati és térségbeli országban a kényszerűen bezárt vállalkozások dolgozóinak fizetését részben vagy egészben átvállalja az állam, ezzel fenntartva a foglalkoztatást és a fogyasztáshoz szükséges keresletet. Magyarország azonban részben más utat választott: a leginkább sújtott vendéglátósok és szállodások jelentős része szinte semmilyen támogatást nem kap. A Pénzügyminisztérium (PM) szerint mégis 1200 milliárd forintot költöttek többlet támogatásokra 2020-ban. Ebben csak egészen fura logika szerint lehetne észszerűség, amennyiben elfogadjuk, hogy sok piaci szereplőt nem akar segélyezni az állam. Akár az is lehet a megfontolás, hogy a turizmus még biztosan jó ideig nem ...
További részletek >>


A hálapénz még évekig velünk marad, mint egy rossz hagyaték

A hálapénzfizetés volt a koronavírus évében a legelterjedtebb vesztegetési forma Magyarországon – derül ki a Transparency International jelentéséből. A Globális Korrupciós Barométer elnevezésű kutatás egyik legfontosabb jellemzője, hogy a lakosság közvetlen tapasztalataira, így a megvesztegetésben való részvételére is rákérdez. Az ilyen kérdéseknél ugyan mindig magas a látencia, és sokan nem is válaszolnak, de a kapott reakciókból mégis fontos következtetések vonhatók le. A hálapénzzel kapcsolatos tranzakciókat ettől az évtől kriminalizálják Magyarországon (vagyis nemcsak az elfogadását, de a hálapénz adását is büntetik). Az „egészségügyi vesztegetés” egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, de akár közérdekű munka vagy pénzbüntetés is kiszabható az elkövetőkre. (Ugyanakkor a Nemzeti Védelmi ...
További részletek >>


7 magyar cég felel a hazai kibocsátások több mint feléért

Az ETS lényege, hogy széndioxid-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több, mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással. Bart István és Muth Dániel elemzése a Másfél fokon. Az elmúlt években az EU a korábbinál ambiciózusabb klímavédelmi célokat fogalmazott meg. Először 2019 decemberében az EU elhatározta, hogy 2050-re eléri a nulla üvegházgáz-kibocsátást, 2020 decemberében pedig arról is döntés született, hogy a 2030-as 40%-os kibocsátás-csökkentési célt 55%-ra emelik (az 1990-es szinthez ...
További részletek >>


„Hahó, facebookosok” – Orbán Viktor kép- és szómágiája külföldieknek

Orbán Viktor a 2010-es választást megelőzően, az év januárjában kezdett el facebookozni, a profilja átláthatósági adatai alapján január 25-én tette közzé az első bejegyzését, de az első sajtóhír, ami említi Facebook-oldalának a létezését, ennél korábbi. Az Index A Facebookon építgetik Orbán kapcsolatait című, 2010. január 12-én megjelent cikke alapján akkor már 1300-1400 követője volt a Fidesz elnökének. A legkorábbi bejegyzése egy feltételezhetően kampányfotózáson készült felvétel január 25-éről. Ugyanezen a napon osztotta meg első Youtube-videóját a nyolc éve nem frissülő csatornáján, ami egy jókora késéssel érkező újévi köszöntő volt. Erre a csatornára 2013 februárjáig rendszeresen feltöltötték a miniszterelnök parlamenti felszólalásait, de a klasszikusnak számító disznóvágásos és focizós ...
További részletek >>


Nem lehet oltással megfékezni a nők elleni erőszakot

Tavaly április elején, nem egészen három héttel a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozások elrendelése után írtunk arról, hogy akadnak, akiknek a karanténlét még a koronavírusnál is nagyobb veszélyt jelent, például a családon belüli erőszak áldozatainak. Már akkor sejteni lehetett, hogy ugrásszerűen megnő majd a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma, és valóban elég volt néhány hét arra, hogy világszerte jelentősen megszaporodjanak az ilyen bejelentések. Franciaországban alig három hét leforgása alatt több mint harminc százalékkal nőtt ez a bejelentések száma, Brazíliában ekkorra már majdnem megduplázódott a regisztrált családon belüli bántalmazások száma, míg Kínában nemcsak a segélykérő telefonhívások, de a válások száma is száma is vészjóslóan emelkedett. Világszerte aggasztó adatok Az ...
További részletek >>


Csaknem a teljes zeneipart kifelejtették a nyitásból

Még egy hete sincs, hogy megnyitottak a teraszok, szombaton jön a nyitás következő fokozata, ami szintén elég nagy lépést jelent a régi, normális élet felé. A kormány egy hétfői rendeletben részletezte, mi minden változik majd, ha elértük a négymillió beoltottat. Például újra lehet kulturális rendezvényeket látogatni, a korábbi várakozásokkal ellentétben ráadásul nemcsak szabadtéren, de egyből belső terekben is. Így elvileg hamarosan újranyithatnak a mozik, a színházak, a múzeumok és akár a hangversenytermek is, a közönségnek pedig még a maszkviselés sem lesz kötelező, csak a védettségi igazolványt kell felmutatni a belépéshez. A több mint egy éve hibernált állapotban leledző zeneipar szereplői mégsem lélegezhetnek fel, mivel egy fájó kivétel szerepel a kormányrendeletben: a zenés-táncos rendezvények továbbra is ...
További részletek >>


Létrejön a kínai-magyar légi Selyemút

Létrejön a kínai-magyar légi Selyemút, az erről szóló megállapodást kedden írta alá Budapesten a Budapest Airport, a kínai Henan Airport Group (a Csengcsou Nemzetközi Repülőtér üzemeltetője) és a CECZ / Utlink kínai-magyar üzleti és logisztikai fejlesztő vállalat – írja az MTI. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára kedden a repülőtérről közvetített sajtótájékoztatón elmondta: a most aláírt együttműködési megállapodás a két repülőtér összekötéséről fontos gazdasági lehetőségeket, illetve a Magyarország és Kína közötti légiáru-szállítás jelentős bővülését eredményezheti. Lényeges és kölcsönös logisztikai előnyöket is hozhat Magyarország, a kelet-közép-európai országok és Kína számára. A szabad és fair globális kereskedelmet támogatják, ami minden ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


„Egy börtön, amiért fizetek is” – így változott meg a járvány alatt, hogy mit jelent az otthonunk

Mi értelmük van a múzeumoknak, ha mindenki otthon marad? Ha éppen a műalkotásokkal való személyes találkozás lehetősége vész el? Ezzel a kérdéssel szembesültek a világ összes múzeumának dolgozói a múlt tavaszi karanténidőszakban. Miközben persze tevékenységük egy része, a gyűjtemény rendszerezése és bővítése, a kutatás hellyel-közzel tovább folytatódhatott, a múzeumi munka leglátványosabb része, vagyis a kiállítás-rendezés, a különféle művek bemutatása egy időre kényszerűségből elmaradt. Azok a múzeumok, amelyek a tavaszi, majd az őszi-téli karanténidőszakban is meg akartak mutatni valamit magukból és a gyűjteményükből, többnyire ugyanazokhoz a módszerekhez folyamodtak. Befotóztak egy-egy kiállítást, „virtuális sétát” kínáltak a honlapjukra tévedő látogatóknak. Miközben ezeknek a tiszteletre méltó ...
További részletek >>


Felrobbantott híddarab és elsüllyedt uszály is fekszik a vízben a Szabadság híd alatt

A Duna által kettéválasztott Budapestet ma tizenhárom közúti és két vasúti híd köti össze, állandó átkelőhelyet azonban hosszú évszázadokon át nem találhattunk volna az 1873-ig külön városokként működő Buda és Pest között. Az első kőhíd gondolata ugyan már 1436-ban kipattant az udvarát alig három évtizeddel korábban Budára költöztető Luxemburgi Zsigmond fejéből, de sem ő, sem a trónon őt követő I. Mátyás nem valósította meg a nagy álmot, sőt, az négy évszázadon át pihent. Az ügyet gróf Széchenyi István karolta fel újra: munkájának köszönhetően 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét, hét évvel később, 1849. november 20-án pedig át is adták a forgalomnak. A hajóhidak kora ezzel örökre lejárt – gondolták Pest és Buda vezetői, és rövidesen lebontották az akkor negyvenhárom dereglye által ...
További részletek >>


Old Firenze, avagy a bűn késő Kádár-kori melankóliája

Az Old Firenze a budai várnegyeden belül a Bécsi kapunál, a Táncsics Mihály utca 25. alatt működött. A közelben, az Országház utca 10.-ben volt a Dél-Budai Vendéglátó-ipari Vállalat 164. számú drinkbárja, ahol szintén éjjeli csavargások keserűségét lehetett elfojtani – utóbbi helyén a rendszerváltást követően Fekete Holló néven működött étterem. Az Old Firenze már elnevezésében is egy ódon hangulatra utalt, az elveszett szellemi tisztaságnak a romjai felett történő üldögélés üzenetét hordozta. Profánabban fogalmazva – mint tettük azt A szocializmus bűnbarlangjai című könyvben – „már egy létező igényre ráépülve jelképezett egyfajta nimbuszt, elit státuszt, ami hangulatában, s a nevével is valamiféle elveszett, mégis gazdagságot mutató hatalomra utal”. Ezen tulajdonsága miatt előszeretettel látogatták a ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


Erre az öt dologra minden netezőnek figyelnie kellene

Az Európai Tanács kezdeményezésére 2007 óta minden év január 28-a az adatvédelem nemzetközi napja, amely adataink védelmére, és az ehhez kapcsolódó ismeretek fontosságára hívja fel a figyelmünket – írja az MTI. Az idei világnap mégis más, mint a többi, hiszen az elmúlt egy évben az életterünk még inkább az online világ köré fonódott. A megnövekedett digitális jelenléttel egyenes arányban nőtt a kibertámadások száma is, amelyek során illetéktelen kezekbe kerültek a felhasználók érzékeny adatai. Ezt támasztja alá az ESET kiberbiztonsági jelentése is, mely szerint globális szinten 37 százalékkal nőtt az otthoni munkavállalókat érő kibertámadások száma. Az egyedi kártékony kódok, vírusok száma idén meghaladta az 1,1 milliárdos számot, míg a Have I Been Pwned adatbázisában mára már több, mint 10,4 milliárd ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Korrupció és diktatúra tartja a piramis csúcsán a kézilabdasport fáraóját

Hasszan Musztafa 1944. július 28-án született Kairóban, és egész életét a kézilabdának szentelte. 15 éven át játszott az al-Ahly csapatában, a források szerint tíz éven át tagja volt az egyiptomi válogatottnak is. Később klubedző, szövetségi kapitány, sőt nemzetközi játékvezető lett, a lipcsei testnevelési főiskolán tanult, a diplomája mellett ott szerzett edzői képesítést (1998-ban a legjobb egyiptomi szakvezetőnek választották). Kapcsolódó Megvan, hol nézhetjük a magyar kézilabda-válogatottat a következő években A szerdán rajtoló férfi világbajnokság összes meccse látható lesz már. A sportvezetői pályát sem hanyagolta el, 1984–1992, majd 1996–2008 között az Egyiptomi Kézilabda Szövetség elnöke volt, de dolgozott az Egyiptomi Olimpiai Bizottság főtitkáraként is. Az IHF-nél sem ...
További részletek >>


Ő akart a világ királya lenni

Ha van nap, amely illusztrálja, milyen hatással volt XIV. Lajos jóval Franciaország határain túl is, az 1700. november 16-a. Azon a napon 11 órakor kinyílt a Grand Cabinet du Roi, vagyis a királyi tanács ajtaja Versailles-ban, és előlépett Lajos és 17 éves unokája, Fülöp, Anjou hercege. A helyiségben mindenki elhallgatott. 62 éves korában, abszolút hatalma csúcsán Lajos bejelentést tett. „Uraim, itt van Spanyolország királya – jelentette ki Fülöpről.  – Születése jogán kapja ezt a koronát, valamint a néhai király akaratából. Az egész nemzet vágyott erre, és sürgetőleg könyörgött nekem. A mennyben meghozott határozat volt. Én pedig örömmel egyezem bele.” Majd az unokájához fordulva hozzátette: „Legyél jó spanyol; most ez az elsődleges kötelességed; de ne feledd, hogy Franciaországban születtél; tartsd fenn a két ...
További részletek >>


Az UEFA keleti nyitása – ázsiai térhódítás a foci-Eb-n

A kínai techcégek Eb-szereplését talán a közvetítésekben feltűnő kínai szövegeknél is jobban érzékelteti a tény, hogy idén a gólkirályi trófeát is az online tranzakciókra specializálódott Alipay szponzorálja, pontosabban a kriptovalutákkal is foglalkozó anyavállalata, az AntGroup. A legtöbbször hálóba találó játékos még a gólokról készült felvételek blokklánc alapú, „pecséttel” hitelesített – ezért eredetinek számító – digitális változatát is megkapja a nagyvonalú cégtől nem helyettesíthető token, azaz NFT formájában. A közvetítések előtt közvetlenül, főszponzorként szereplő Alipay jelenléte azért is nagyon érdekes, mert a BBC témával foglalkozó cikke szerint a szolgáltatást nem mindenhol lehet használni kínai személyi igazolvány nélkül. Ennek ellenére júniusban egy újabb ötéves szerződést ...
További részletek >>


Kaphat-e Kína a nyakába egy Szíria-kaliberű poklot?

A mianmariak valószínűleg még mindig nem tudják elhinni, hogy a demokrácia felé haladó országuk előbb egy népirtást vitt végbe a rohingják ellen, majd egy brutális és véres katonai diktatúrába süllyedt vissza. Hogy az országban ismét a terror uralkodik, és a hadsereg falvakat éget porrá, ha ellenállást észlel. Alig tudják talán elhinni, hogy nem maradt más választás, mint fegyvert ragadni. A napokban jött a hír, hogy a hadsereg összecsapott egy, a puccsal hatalomra került katonai kormányzattal szembeszálló milíciával Kin Ma falu környékén. A milicisták visszavonultak, a diktatúra hadserege pedig a falu 240 házából kétszázat porig égetett. Két idős ember nem tudott időben bemenekülni az erdőbe, ők halálra égtek. A központi kontroll alatt lévő állami média állítólagos terroristákra fogta a tűzvészt, akik ezt a ...
További részletek >>


Orbán: A gyereket nevelő, átlag alatt kereső szülők kapják vissza a 2021-ben befizetett szja-t

Az átlagjövedelem alatt kereső, gyermeket nevelő szülők kapják vissza a 2021-ben befizetett személyi jövedelemadót 2022 elején – javasolta Orbán Viktor miniszterelnök a Világgazdaság üzleti napilap konferenciáján szerdán Budapesten. A kormányfő kiemelte: a gyereket nevelő családokat megviselte a koronavírus-járvány miatti válság. Ezért ha sikerül elérni Magyarországon az 5,5 százalékos GDP növekedést, a miniszterelnök azt javasolja a kormánynak, hogy a gyermeket nevelő szülőknek 2022 év elején adják vissza azt az személyi jövedelemadót, amit 2021-ben befizettek a költségvetésbe. Hangsúlyozta: a leggazdagabbaknak erre nincs szükségük, tehát az átlagjövedelemnél kellene húzni egy határt, és az ez alatt befizetett szja-t a gyermeket nevelő szülőknek visszaadni, hogy újra feltölthessék tartalékaikat. Ez számításai ...
További részletek >>


Teljesen kiiktatná a szénerőműveket a Nemzeti Energiaügynökség

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a világ legbefolyásosabb energetikával foglalkozó nemzetközi szervezete – írja a Másfél fok. Jelentéseire energetikai szereplők piaci döntéseiket, a kormányzati szereplők pedig energiapolitikájukat alapozzák. Éppen emiatt sok kritika érte a múltban az IEA-t civil szervezetek részéről amiatt, hogy az általa évente közzétett World Energy Outlook jelentésekben bemutatott jövőképek nem voltak elég ambiciózusak klímavédelmi szempontból. Május 18-án azonban a szervezet egy olyan különjelentést tett közzé, amelyet nyugodtan hívhatunk radikálisnak. A tágabb értelemben vett energiaszektor a kibocsátások kb. háromnegyedéért felelős, ezért ezeknek a kibocsátásoknak a nullára csökkentése 2050-ig elengedhetetlen ahhoz, hogy a párizsi  megállapodásban vállalt másfél fokos cél tartható legyen. ...
További részletek >>


Szólj hozzá!