A változó éghajlat befolyásolta agyunk méretét

Egy nagy agy működtetéséhez sok energiára van szükség.
Forrás >>


További hasonló találatok:

A változó éghajlat befolyásolta az ember agyának méretét

A változó éghajlat befolyásolta az ember testének és agyának méretét egy új evolúciós kutatás szerint, mely 300 kövület adatait vetette össze klímamodellekkel – írja az MTI. A Homo sapiens faj mintegy 300 ezer éve alakult ki az emberi nemen, a Homón belül. Alfaja a Homo sapiens sapiens, vagyis a mai modern ember, amely jóval nagyobb termettel és háromszor nagyobb aggyal rendelkezik, mint az egymillió éve élt emberek. Régóta folyik a vita arról, milyen tényezők támogatták az ember ilyen irányú fejlődését. A Cambridge-i Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai a vizsgált 300 kövületnél – melyek kora mintegy egymillió évre nyúlik vissza – meghatározták, milyen hőmérséklet, mennyi csapadék és milyen egyéb éghajlati viszonyok jellemezték az adott egyed életkörülményeit. Eredményeikről a Nature Communications című ...
További részletek >>


A géneken is múlhat, milyen súlyos a koronavírus lefolyása

Érdekes preprint jelent meg a Nature tudományos folyóiratban: a Harvard Egyetem orvosi karának kutatói azonosítottak az emberi genomban 13 olyan kulcsfontosságú területet, amely befolyásolja, mennyire hajlamos valaki elkapni a COVID-19-et, illetve mennyire lesz súlyos a betegség lefolyása nála. A kutatók több mint 50 ezer beteg adatait vizsgálva jutottak erre a következtetésre. A szakértőket az érdekelte, hogyan lehet az, hogy a koronavírus-fertőzés néhány embernél nagyon komoly tüneteket okoz, néhánynál pedig gyakorlatilag tünetmentesen lezajlik. Azt már tudjuk, hogy számos környezeti és biológiai faktor befolyásolja ezt, többek között az életkor, a dohányzás és a szocioökonómiai státusz, de még akkor is mutatkoznak különbségek, ha ezeket a faktorokat számításba veszik. A DNS 13 azonosított szekvenciája most erre részben ...
További részletek >>


A túl kevés napfény összezavarja a biológiai órát

A túl kevés napfény összezavarja a biológiai órát: kutatók megtalálhatták a fényterápia depresszív hangulat elleni hatásosságának okát – írja az MTI. Vizsgálataik szerint a kora reggeli órákban az egereknél a fény beindítja a Period-1 (Per1) gént, mely a belső óra ritmusáért felel. A Freiburgi Egyetem vezette kutatócsoport eredményeiről a Plos Genetics című tudományos lap friss számában számolt be. A sötét és rövid napok sok embert megviselnek. A túl kevés napfény hatására felborul a belső óra, ami szezonális depressziót okozhat. A negatív hangulat ellen hatásosnak mutatkozott a fényterápia, a mögötte rejlő mechanizmust azonban egyelőre nem tudták teljesen feltárni. A pozitív hatás okát azonban most úgy tűnik, megtalálták a Freiburgi Egyetem tudósai, Urs Albrecht és Iwona Olejniczak vezetésével és a Páduai ...
További részletek >>


2020 megmutatta az emberi faj gyengeségét

2020-ra mi és az utánunk érkező generációk is nagyon sokáig úgy fognak visszaemlékezni, mint a koronavírus évére. A világjárvány alapvetően határozta meg az életünket: a COVID-19 nemcsak az egészségügyet helyezte elképesztő nyomás alá, hanem gazdasági válsághoz és rég nem tapasztalt társadalmi feszültséghez is vezetett. Az emberiség most minden erejével azon küzd, hogy kilábaljon a krízisből, érdemes azonban messzebbre tekinteni, elgondolkozni azon, mi vezetett idáig, illetve hogy mit sugallnak a pandémia tapasztalatai. Kettészakadó társadalom A mostani pandémia több szempontból is kivételes az emberiség történetében, a korábbi súlyos járványokhoz képest például elképesztő sebességgel áramlanak az információk, a tudomány pedig a fejlettségének köszönhetően rekordgyorsasággal vehette fel a küzdelmet a ...
További részletek >>


A világ legnépszerűbb majomszínésze, aki a gyerek Blaha Lujzát is halálra ijesztette

A szárnyait a XVIII. és XIX. század fordulóján bontogatni kezdő magyarországi színjátszás kezdeti évtizedei egyáltalán nem voltak könnyűek. Az 1790-ben, Budán megszületett, elsőként magyar nyelvű előadásokat tartó társulatnak mindössze hat év jutott, a második próbálkozás pedig csak nyolc évig (1807-1815) maradt életben – annak ellenére, hogy minden alkalommal új, a színészek, illetve a pesti jogászhallgatók által lefordított darabot tűztek műsorra. Eltűnésük után két évtizeden át a vándorszínészek, illetve a vidéki városok tartották életben a lángot, 1837-ben azonban megszületett a Pesti Magyar Színház, ami három évvel később elsőként vette fel a Nemzeti Színház nevet. Mindez távolról sem jelentette azonban azt, hogy az ország innen kezdve csak a magaskultúrára szomjazott, hiszen a XIX. és XX. században ...
További részletek >>


Borította a brit újranyitást a delta variáns, de ez inkább csak elővigyázatosság

Négy héttel elhalasztják a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások június 21-ére tervezett teljes eltörlését Nagy-Britanniában az esetszámok emelkedése miatt, ezt Boris Johnson jelentette be hétfőn este. A miniszterelnök arról beszélt, a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására, sőt minden nap vizsgálni fogják a helyzetet, és ha két hét múlva úgy látják, hogy a kockázat csökkent, akkor a kormány fenntartja a lehetőséget a július 5-ei teljes nyitásra. A járványügyi adatok hetekkel ezelőtt kezdtek lassú ütemben romlani a szigetországban, ami leginkább azért figyelemreméltó, mert a felnőtt lakosság közel 80 százaléka kapott már legalább egy oltást, 50 százaléknak pedig ...
További részletek >>


7 magyar cég felel a hazai kibocsátások több mint feléért

Az ETS lényege, hogy széndioxid-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több, mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással. Bart István és Muth Dániel elemzése a Másfél fokon. Az elmúlt években az EU a korábbinál ambiciózusabb klímavédelmi célokat fogalmazott meg. Először 2019 decemberében az EU elhatározta, hogy 2050-re eléri a nulla üvegházgáz-kibocsátást, 2020 decemberében pedig arról is döntés született, hogy a 2030-as 40%-os kibocsátás-csökkentési célt 55%-ra emelik (az 1990-es szinthez ...
További részletek >>


Tovább rontotta az egyébként is hiányos hazai pszichiátriai ellátást a járvány

A keresőképes aktív korosztályt és a fiatalokat érintette a leginkább negatívan a pandémia, legalább is ami a mentális egészséget illeti. A pszichológiai és pszichiátriai ellátásra nagyobb szükség lenne, mint valaha, a járvány mentális hatásai nagyon erősek, és a poszt-covid szindróma is lelki problémákkal jelentkezik a legtöbb esetben, ennek ellenére a magyar pszichiátriai ellátás rosszab állapotban van, mint a világjárvány előtt volt. Holnap indul a Magyar Pszichiátriai Társaság éves Vándorgyűlése, aminek fő témája a COVID-19 és a mentális betegségek kapcsolata. A közel másfél éve tartó COVID-19 a maga kedvezőtlen biológiai és pszichoszociális hatásaival jelentősen megváltoztatta életünket. Kutatások szerint kétirányú kapcsolat van a COVID-19 vírus fertőzése és a mentális betegségek között: a ...
További részletek >>


Csehszlovákia vissza akarta adni nekünk Kassát

Az első világháborúban győztes nyugati nagyhatalmak már a háború utolsó éveiben döntöttek az Osztrák–Magyar Monarchia felbontásáról, az úgynevezett Köztes-Európa létrehozásáról – itt írtunk erről bővebben. Ezeknek a gazdaságilag és katonailag is megtámogatott, nyugati érdekszférába vont, a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó országoknak a sora állta volna útját Szovjet-Oroszország európai terjeszkedésének, illetve sakkban tartotta volna Németországot. A történelem aztán kevesebb mint 20 év alatt elhozta a koncepció teljes bukását, de ez más lapra tartozik. Számunkra most az a lényeg, hogy miután Magyarország szomszédai országrésznyi területekkel gyarapodtak hazánk kárára, a viszony a legkevésbé sem alakult barátian. A „nyertesek” a jogos revanstól tartottak, míg a „vesztes” revízióra törekedett, a ...
További részletek >>


„Amikor azt mondták, mindenki megfelelő ellátást kap, nálunk az intenzív osztályon 12 betegre jutott egy szakápoló”

Tavaly szeptember óta nem voltak olyan kedvezőek a koronavírus-járvány magyarországi statisztikái, mint a napokban. A kórházban ápoltak száma ezer alatt van, közülük már csak százan szorulnak lélegeztetőgépre. Ahhoz viszonyítva, hogy a márciusi járványcsúcson 12 ezernél is többen voltak kórházban, és az 1500-at is meghaladta a lélegeztetett betegek száma, a mostani terhelés szinte elenyésző. Az egészségügyi rendszer tehát fellélegezhet, ám a benne dolgozók még nem, és nemcsak azért, mert megjelent az országban az indiai vírusvariáció. Bizonyos értelemben a neheze még csak most jön a számukra, miközben a járvány visszaszorulása egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség most is orvosokra és ápolókra a koronavírusos betegek ellátásához. Egy vidéki nagyváros kórházában dolgozó forrásunk arról számolt be, ...
További részletek >>


Így változik a szervezetünk vasigénye kortól és nemtől függetlenül (x)

Miért fontos a szervezet számára a vas? A vas a vörösvértestekben található fehérje, a hemoglobin alkotórésze. A hemoglobin szállítja a tüdőből az oxigént a szövetekbe és a szervekbe. Ha a szervezetedben kevés a vas, a hemoglobinból egyre kevesebb termelődik, a vörösvértestek színe halványabb, mérete pedig kisebb lesz, és kevesebb oxigént tudnak eljuttatni a szervekhez. Ahhoz, hogy a vasháztartásunkat egyensúlyban tudjuk tartani, annyi vasat kell naponta pótolnunk, amennyit elveszítünk. A vaspótlásról nekünk kell gondoskodnunk, a szervezetünk nem teszi meg helyettünk, ugyanis nem tud vasat előállítani. Így is veszíthetünk vasat Kortól, nemtől függően a vasigényünk változó. A férfiak napi 1 mg, a nők napi 2 mg, a várandós nők pedig napi 3 mg vasat veszítenek. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk: vasat veszítünk például a ...
További részletek >>


Felejtsük el, hogy a klímaváltozás elől menekülve a Marsra költözünk

A NASA kutatói bejelentették, hogy sikerrel vontak ki belélegezhető oxigént a Mars légköréből a Perseverance marsjáró mindössze kenyérpirító méretű eszközének segítségével. A gond ezzel az, hogy az oxigén hiánya csak egy a számtalan akadályból, amit le kellene küzdenünk, hogy az emberi szervezet számára élhetővé tegyünk egy bolygót – írja a Másfél fok. A példánál maradva, mindeképp szükségünk lesz légkörre. Mi kell ahhoz, hogy legyen egy bolygónak légköre? Nem mindegy mekkora a kiszemelt bolygó, ahova települni szeretnénk. Csillagrendszerünknél maradva, melynek központi csillaga a Nap, kozmikus gáz- és porfelhő sűrűsödéséből alakultak ki a gáz- és kőzetbolygók. Az óriási gázbolygók, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz, gravitációjuknak köszönhetően meg tudják tartani a légkörüket, azonban a felszínen ...
További részletek >>


Szólnunk kell néhány keresett szót Oroszországról

Petschnig Mária Zita: A jövő évi költségvetés üzenetei A világjárvány és a nyomában járó válság sem tántorította el az Orbán-kormányt az előrehozott költségvetés-készítéstől. A jövő évre szólót most is május elején nyújtották be a parlamentnek a következő örömteli üzenettel: „… ismét félév áll mindenki rendelkezésére a költségvetési keretek és a kormányzati intézkedések, valamint a pénzügyi mozgástér megismerésére”. Ha tényleg így lenne, jó lenne! Az utóbbi években a nyáron megszavazott költségvetéseket nemcsak a változó konjunkturális körülmények írták felül, hanem – még inkább az –, hogy elfogadásuk után számos, lényegbevágó kormányzati döntés született. Ez történt a tavalyi és az idei költségvetéssel is, és nagy valószínűséggel a 2022. évinek is ez lesz a sorsa. Mi ez? ...
További részletek >>


Új tudomány született tegnap: elindultunk a vakság gyógyítása felé

A látást érintő betegségek nagyon nagy részéért a retina nem megfelelő működése felel, ritka az, ha az agyi érzékeléssel van probléma. A retinitis pigmentosa betegségcsoport mintegy 250 genetikai elváltozást takar, az összes látásvesztés nagyjából 10-20 százalékáért felelős. A génterápiák megjelenése előtt az ebben szenvedők gyakorlatilag tehetetlenül fogadták, hogy lassan elvesztik a látásukat – most azonban felcsillant a remény, hogy a látásromlásuk legalább egy bizonyos mértékig, ha nem is teljesen, visszafordítható lesz. Roska Botond neurobiológus húsz évvel ezelőtt vetette fel először, hogy génterápiával gyógyítani lehet a genetikai elváltozások miatt kialakuló teljes vakságot. Ekkor azonban még nem volt meg a technológiai háttér ehhez, nem is csoda, hogy a kutatót évekig nem vették komolyan. A mára ...
További részletek >>


Libazsíros spiritisztából lett betörő László László, a filmvászonra való kalandor

A két világháború közti Magyarország tele volt érdekes emberekkel, akik saját korukban egy-egy magyar város mindenki által ismert alakjai voltak, mostanra azonban szinte mindenki megfeledkezett róluk. Ilyen volt a harmincas évek első felében Magyarország, illetve Erdély legnagyobb városaiban ünnepelt sztárrá vált kötéltáncos, Strohschneider Artúr, vagy épp az Ismeretlen magyarok sorozatunk mai epizódjában bemutatkozó, leginkább betörőként ismertté vált László László is, akinek élettörténete szinte könyörög azért, hogy valaki filmre vigye. Kapcsolódó Az adakozó kötéltáncos, aki pillanatok alatt bevette a Kárpát-medencét Strohschneider Artúr a harmincas évek első felében számos magyar és erdélyi város lakóinak mutatta be elképesztő tehetségét, majd nyom nélkül eltűnt. A rejtélyes életút nyomában. ...
További részletek >>


A véltnél nagyobbak az univerzum kis szörnyetegei

Amikor egy nagy csillag élete végéhez ér, hatalmas robbanást tapasztal, ezt követően pedig fekete lyukká vagy neutroncsillaggá alakul. Előbbiek az univerzum óriási bestiái, utóbbiak viszont az univerzum legsűrűbb objektumai: kis méretükhöz nagy tömeg társul. Bár a szakértők régóta vizsgálják a neutroncsillagokat, még rengeteg a kérdés az ilyen égitestekkel kapcsolatban. Egy új tanulmányban Jorge Piekarewicz, a Floridai Állami Egyetem munkatársa és kollégái azt írják, a legújabb mérések alapján érdemes átgondolni az objektumok méretét – írja a Phys.org. Egy közelmúltban megjelent cikkben a szakértők pontosították a neutronbőr vastagságára vonatkozó becslést. Piekarewicz szerint ezen réteg a neutroncsillagok nagyságát is befolyásolja. A korábbi számítások alapján egy átlagos neutroncsillag 10-12 kilométer sugarú, ...
További részletek >>


Mégis mi történt a Seychelle-szigeteken?

Bő egy hónappal ezelőtt úgy kezdte el magát pozicionálni a Seychelle-szigetek, mint a világ legbiztonságosabb úti célja. Már akkor a világ egyik legátoltottabb országának számítottak, és mára lakosságarányosan ott kapta meg a legtöbb ember (60 százalék) mindkét koronavírus elleni oltását. Azzal viszont még ők sem számoltak, hogy ilyen jó átoltottság mellett is elkezd majd emelkedni a fertőzöttek száma, márpedig az elmúlt egy hét adatai ezt mutatják. A hivatalos tájékoztatás szerint sokan vannak olyanok is, akik már beoltottan fertőződtek meg. Ez még nem olyan meglepő, hiszen az összes jelenleg elérhető vakcina csak a betegség súlyos lefolyását akadályozza meg száz százalékban. Mégis, más országokban, például Izraelben a hasonló átoltottsági szint gátat szabott a járványnak. A Seychelle-szigeteki eseményeket ennek ...
További részletek >>


„Lassan már a Domestost is felforralom” – online portrék harmadik hullám idején

Az elmúlt egy évben a virtuális térben éltem az életemet. Online meditáció, online jóga, online edzések, online vásárlás, nyelvórák és előadások. És online találkozások a barátokkal, a családdal. Vajon mások élete is ennyire átalakult? Miként változott meg az ismerőseim élete az elmúlt egy évben? Hogy viselik a harmadik hullámot? Mi az, ami legjobban hiányzik nekik a „normális” életből? Erről kérdeztem őket, majd portrét készítettem róluk élő netkapcsolaton keresztül, vagyis online (az otthonomban megtalálható alapanyagok, tárgyak segítségével). Leila: Bőven megvan mindenem Már a járvány előtt otthagytam a munkahelyem, és hálás vagyok, mert megtehettem, hogy a pandémia idején nem kellett újra munkát vállalnom. Már korábban is eléggé minimalizáltam az életmódomat, úgyhogy azt mondhatnám, számomra ez a ...
További részletek >>


Százhúsz új lakás születik a XII. kerületben, még tömöttebbé válik a környék

Az elmúlt évtizedek budapesti városfejlesztései sokszor egyáltalán nem pozitív irányban befolyásolták a fővárosi utcák, utak és terek élhetőségét. Olyan változások történtek, amik növelték ugyan a lakások számát, a régi és új lakók azonban gyakran csak rosszabbul érezték magukat tőlük: zöldterületek és barátságos házak tűntek el, helyüket pedig egymáshoz közel helyezett óriások, vagy környezetükbe egyáltalán nem illő, az évek, évtizedek múlásával sem beolvadó épületekkel. A folyamat mostanra sem állt meg: első-, másod- és harmadvonalas, egy felújítás után még hosszú évtizedeken át jól használható épületek esnek áldozatául a maximális lakásszámra törekvő ingatlanbefektetőknek, a kormányközeli köröknek, intézményfejlesztéseknek, vagy épp az önkormányzatoknak. Kevés olyan nagyszabású, a város ...
További részletek >>


Újabb Álmok Álmodói-kiállítást szervez a kormány, átépítik miatta a Millenáris egy részét

A Millenáris az elmúlt húsz évben a magyar kultúra fontos részévé vált: könyvfesztiválok, művészeti események, koncertek, változó minőségű kiállítások, illetve színházi és táncelőadások kaptak helyet a Ganz egykori csarnokaiban, illetve annak parkjában. Az 1844-ben életre hívott vállalat 1897-ben nyitotta meg a Lövőház utcai elektrotechnikai gyárát, ami körül a következő évtizedekben számos újabb csarnok, illetve kiszolgáló épület született. A két világháború közt a hazai villamosítás egyik legfontosabb tényezőjeként – előbb Ganz-féle Villamossági Rt. (1906-1929) néven, majd az anyacégbe visszaolvadva – sorra jelentette be az újdonságait, amelyek a világ legtöbb országába eljutottak. A felfelé ívelő pályát a második világháború pusztítása törte meg: az újjáépítés után Ganz Villamossági Gyár ...
További részletek >>


A tiltás ellenére is segítik a pedagógusok az otthon maradó gyerekeket

Hétfőn hat hét után visszatértek az alsó tagozatos diákok az iskolapadba, és kinyitottak az óvodák kapui is. „A kormány mindent megtett az iskolák biztonságos nyitásáért” – mondta hétfő reggel Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Orbán Viktor miniszterelnök április 9-én bejelentette, hogy a jó előre eltervezett április 19-i nyitás a középiskolásokra nem vonatkozik, majd néhány nappal később már arról tájékoztatott, hogy a felső tagozatosoknak is marad a digitális oktatás. A nyitást széles körű tiltakozás kísérte: szakmai szervezetek, szülők és pedagógusok is nagy számban jelezték, hogy a harmadik hullám miatt nem tartják biztonságosnak a köznevelési intézmények nyitását. Megtörtént a bölcsődei, óvodai és iskolai dolgozók, pedagógusok soron kívüli oltása. Az óvodák és az iskolák újranyitására ők ...
További részletek >>


Kiemelkedően jól keresnek, kreatív munkát végeznek, terepen is dolgoznak, mégis alig van belőlük. Kik ők? (x)

Mára szinte közhely, hogy egy építőmérnök kedvére válogathat a jól fizető állások között. Ahogyan az is, hogy a szárnyaló magyar építőipar komoly szakemberhiánnyal küzd, többek között ezen a területen is. Mi magyarázza ezt azt ellentmondást? Az építőipar évek óta kapacitás- és munkaerőhiánnyal küzd. Ennek számos oka van és a probléma több szinten jelentkezik. Szakiparosokból éppúgy jelentős hiány van, mint mérnökökből. Bár nemzetgazdaságilag kiemelten fontos iparágról van szó – és láthatjuk, hogy most, az újraindításban is jelentős szerepet játszik – az építőipar megítélése nem a legjobb. Hiába van kereslet, egyre kevesebben választják az építőiparhoz kapcsolódó szakokat: hiányzik az utánpótlás, évek óta egyre kevesebben tanulnak például építőmérnöknek. Maga a szak is kevésbé ismert a diákok ...
További részletek >>


Több mint egymillió magyar utazhat Budapestre idén

A reprezentatív kutatásban olyan magyarokat kérdeztek meg, akik az elmúlt két évben részt vettek legalább egyszer többnapos belföldi vagy külföldi turisztikai célú utazáson. A válaszadók 71,7 százaléka tervez utazni 2021-ben a koronavírus-járvány visszaszorulása esetén: 10,7 százalék külföldre, 40,2 százalék belföldre, 20,8 százalék pedig külföldre és belföldre is utazna nyaralni úgy, hogy legalább egy éjszakát távol tölt az otthonától. Ezzel szemben 18,4 százalék nem tervez utazni, 9,8 százalék pedig bizonytalan a kérdésben. Korábbi cikkünkben – amely arról szólt, hogyan vélekednek a magyarok arról, hogy az iparkamara védettségi igazolással engedné a szállodák és éttermek látogatását – azt írtuk, hogy a kutatásban a megkérdezettek több mint harmada (34,2 százalék) döntött úgy a koronavírus-járvány ...
További részletek >>


Ilyen ma nőnek lenni Magyarországon

Április 7-én indul a külsőleg és tartalmilag is megújuló Nők Lapja Helló, változó világ! Mi, nők itt vagyunk elnevezésű kampánya. Ennek célja, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen társadalmi változásokra lenne szükség hazánkban, hogy a nők könnyebben érvényesülhessenek a munka, a tudomány vagy akár az egészségmegőrzés területén. A lap huszonegy nőnek tette fel a kérdést, milyen 2021-ben nőnek lenni Magyarországon. A válaszolók között döntéshozók, családanyák, kutatók, a gondolkodásmódunkat formáló művészek és a jövő nemzedékének tagjai is megtalálhatóak. A kampány kapcsán többek között Erdős Juci, Heal Edina, Kováts Adél, Mészáros Antónia, Polgár Judit, Szinetár Dóra, Tari Annamária és Zsédenyi Adrienn is megszólal. A Nők Lapja szerint természetesen nemcsak a társadalomnak, hanem nekik is igazodniuk ...
További részletek >>


Így lehet hatékony és egyszerű a kert öntözése

A kert öntözése valójában nem túl bonyolult feladat, ám azt látni kell, hogy hatalmas különbség van például a gyep locsolása és az autó mosása között, már csak azért is, mert a kertben ehhez a munkához megfelelő és speciális eszközökre, felszerelésekre és tapasztalt öntözési technikára van szükség. Mielőtt előkészülnénk a locsolási időszakra, érdemes néhány szempontot figyelembe venni, hogy hatékonyan végezzük ezt a munkát és örömünket leljük a gyep, a konyhakert és virágaink öntözésében. 1. Milyen nagy a kertünk? Ez a jó kezdés elengedhetetlen feltétele, mert a kert mérete határoz meg mindent, az optimális tömlőhossztól kezdve az esőztetőkig. Ma már online elérhető a kertméret-kalkulátor is, amely megkönnyíti a számolást és segíti a vásárlásra való felkészülést. 2. Milyen felszerelés ...
További részletek >>


Új időszámítás a kertgondozásban, ezekkel a locsolókkal gyerekjáték az öntözés (x)

A tavasz beköszöntével a kerti munkák ideje is elérkezik, ám az egyáltalán nem mellékes kérdés, hogy milyen eszközökkel vágunk neki növényeink gondozásának. Ha örömöt, és nem feszültséget keresünk kertünkben, érdemes olyan modern eszközöket választanunk, amiket saját, és kertünk igényeihez szabhatunk. Fiskars Nem vitás, hogy a kert gondozásának alapja a megfelelő locsolás, ebben kezdtek új időszámítást a Fiskars öntözőberendezései. A legendás finn márka filozófiája szerint a locsolást nem kell túlbonyolítani, egyszerűen tartós, és magas minőségű öntözőkre van szükség ahhoz, hogy élvezetessé tegyük a kertben eltöltött időt. Azonban a megfelelő eszközök kiválasztása fontos: az öntözőberendezések kiválasztásakor célszerű, ha a kertünk méretéhez vásárlunk locsolót, így azt is elkerülhetjük, hogy ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Festett egyet Churchill a világháború tán legfontosabb tanácskozása után

Marokkó Winston Churchill lelkes amatőr festőművész volt, legalábbis azt megelőzően, hogy összeakasztotta volna a bajszát Hitlerrel, s hogy kinevezték volna miniszterelnöknek. Olajfestményei segítették leküzdeni a depresszió „nagy fekete kutyáját”. A háború után Sir Winstonnak újra maradt elég ideje arra, hogy ecsetet vegyen a kezébe, ám miniszterelnöksége és hadügyminiszteri megbízatása alatt egyetlenegy vásznat fejezett be: 1943 januárjában egy Marrákesben, Marokkóban készített képet. „A legszebb hely a világon, ahol kellemesen el lehet tölteni egy délutánt” – mondta a városról. Mi az a Matiné? Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a ...
További részletek >>


Hegyekben áll a lélegeztetőgép a raktárban, de még érkeznek újabbak

Magyarország világbajnok a lélegezetőgép-importban és a beszerzési árban is – ez már nyáron, a 444 cikkei nyomán világossá vált. 16 ezer gépet rendelt az állam központilag, ami durván a nyolcszorosa annak a mennyiségnek, aminek a működtetéséhez szakképzett személyzet áll rendelkezésre. A kikért szerződések alapján a bevásárlás összesen úgy 300 milliárd forintot vitt el. A G7 összesítése szerint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ 26,7 milliárdot, a Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig a június végéig megérkezett 12 ezer gépre 237,7 milliárdot költött el. Ami az egységárat illeti, a kórházellátó 10,8 milliós, a külügy 20 millió forint körüli darabáron szerződött. Ugyanakkor egy sor cég jól keresett az üzlettel, ráadásul mindjárt a szerződés aláírása után, mert a vészhelyzetben ...
További részletek >>


Adatrobbanás: sorra megdőlnek az internetes rekordok

Magyarországon a 2020-as tavaszi karantén idején két hét alatt 20 százalékkal emelkedett a budapesti adatcserélő központ, a Budapest Internet Exchange (BIX) forgalma. Egyes szolgáltatóknál összességében akár 60 százalékkal is megnövekedett az adatforgalom az utóbbi évben – írta infokommunikációs blogján az Invitech. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által közölt év végi mobilpiaci jelentés szerint a tavalyi első fél évben 30 százalékkal emelkedett a mobil internetforgalom 2019 végéhez képest. A digitális univerzum robbanásszerű növekedése Ha visszatekintünk, akkor már 2016-ban nagy ütemű globális növekedést jeleztek előre az elemzők – mind az adatmennyiségben, mind az adatforgalomban, és ezek a prognózisok rendre beigazolódtak. 2013 és 2020 között 4,4 zettabyte-ról 44 zettabyte-ra, azaz tízszeresére ...
További részletek >>


Szólj hozzá!