Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon – túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!

Forrás >>


További hasonló találatok:

Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Hamarosan eljöhet az űrgyarmatosítók kora

Milliók nézték élőben, ahogy 2018 februárjában az Elon Musk vezette SpaceX hatalmas csinnadratta közepette felbocsátotta a rakéták rakétájának kikiáltott Falcon Heavyt, fedélzetén egy tűzpiros Tesla Roadsterrel, illetve az abban utazó bábuval. Valószínűleg sokaknak az is emlékezetes lesz, amikor Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere 2021 júliusában saját űrvállalata, a Blue Origin gépén, testvérével együtt indul el a világűrbe. Spacex / leemage / Leemage / AFPA hidegháborús űrversenyt követően napjainkra az űrtechnológia ismét az érdeklődés középpontjába került, ez pedig az állami szervezetek mellett a különböző vállalatoknak is köszönhető. Úgy tűnik, az űrben is kezdetét veszi a magánszektor térnyerése, ami a földi gazdaságot és politikát is jelentősen befolyásolhatja. Mérföldkőhöz érkeztünk Noha a ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


A politikai folyamatok kulcsa, hogy rettegjünk a kirekesztettek lázadásától

Látta az Élősködők című filmet? Nem. Koreai film, tavaly nyert Oscar-díjat. Egy szegény családról szól, amelynek a tagjai egymás után elkezdenek dolgozni egy gazdag család házában, és átveszik a helyüket. Mintha ennek a filmnek is lenne némi köze ahhoz, amiről az új könyve szól. Ahogy fogalmaz, „a kívül lévők lázadása elkerülhetetlennek látszik”. Egy ellentmondást szerettem volna megragadni a könyvben. Egyrészről olyan szakadások jönnek létre a világban „belül lévők” és „kívül lévők” között, amelyek folyamatosan azzal fenyegetnek, hogy a privilegizált terekből kirekesztett emberek fellázadnak. Ne csak arra gondoljunk, hogy a kerítések előtt rekedt menekülteknek előbb-utóbb elege lesz, vagy hogy folyamatosan milliók indulnak útnak a Föld elviselhetetlen helyeiről az élhető vidékek felé. Valójában már a ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Hogyan állította maga mögé Orbán a magyar rock nagy öregjeit?

Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez ...
További részletek >>


A járvány után is VAD jövő vár ránk (x)

Bár a pandémia előtt is pörgettük a közösségi oldalakat, néztünk online filmeket, és válaszoltunk a főnök e-mailjére, de a vírushelyzet földcsuszamlásszerűen az internetre terelte az életünket. Elég csak a távmunkára, a digitális oktatásra, az „adatzabáló” játékokra, az online shoppingolásra vagy éppen a maratoni sorozatnézésekre gondolni. Több mint egy év távlatából elmondható, hogy a hazai távközlési hálózatok jól vizsgáztak az internetforgalom tavalyi robbanásszerű növekedésének idején. Ehhez a többi között az Invitech korábbi, előrelátó hálózati beruházásai is elengedhetetlenek voltak. A digitális világ kilátásairól és az ehhez szükséges fejlesztésekről Barta Attilát, az Invitech nagykereskedelmi igazgatóját kérdeztük. – Már évekkel ezelőtt is szívesen emlegette, hogy elképesztő ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Ismét komoly küzdelem indulhat a Holdért

Az űrversenyt a hidegháború egyik meghatározó fejezetének tartják, kezdetének a leggyakrabban a szovjet Szputnyik–1 műhold felbocsátását tekintik – az űreszköz 1957-ben állt pályára. Az űrverseny rengeteg pénzt emésztett fel, cserébe óriási technológiai fejlődést, komoly eredményeket hozott, ebben a korszakban jutott el például az első ember a Holdra. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió közti rivalizálás végét általában 1975-re, a szovjet-amerikai Szojuz–Apollo-program kezdetére teszik, a versengés ugyanakkor igazán csak a Szovjetunió felbomlásával, illetve a Shuttle–Mir és a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programjával ért véget. Évekig úgy tűnt, hogy bár számos nemzet kísérletezik az űr meghódításával, a vezető pozíció mégis az Egyesült Államoké. Az elmúlt időszakban azonban mintha ismét fokozódna a ...
További részletek >>


Megmutatta a világnak a háború igazi arcát a magyar kalandor

Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel – szól Robert Capa leghíresebb, szállóigévé vált mondása, amit ugyanúgy közhellyé koptattak már, mint Churchill vagy Oscar Wilde frappáns beszólásait. Szavakkal mégis nehéz lenne ennél tömörebben megragadni Capa fotóinak átütő erejét: őt ugyanis tényleg az az egyszerűnek tűnő gesztus tette a 20. század egyik legnagyobb fotóriporterévé, hogy közel ment ahhoz, amit be akart mutatni. Akkor is, ha lőttek, akkor is, ha mindenki, aki tehette, menekült onnan, akkor is, ha ehhez az életét kellett kockáztatnia. Ezzel nemcsak magát a fotózást változtatta meg, de a háborúról alkotott képünket is. Merészsége, elszántsága és persze emberi és kompozíciós érzékenysége is kellett ahhoz, hogy képes legyen arcot adni a háborúnak, kirángatva azt a száraz tudósítások és a propaganda ...
További részletek >>


Így támad vissza a sarokba szorított természet

A nagy folyószabályozási és lecsapolási munkálatok előtt, a XIX. század első feléig Magyarország a vizek otthona volt, a Kárpát-medence akkori állapotát bemutató térképeken egy kék országot látunk. A beavatkozások szükségességét hiba lenne megkérdőjelezni, a nyomunkban járó gazdasági és társadalmi fejlődés emelte ki hazánkat – kis túlzással – a középkorból, de tagadhatatlan, hogy a természet kapott egy jókora pofont. Akkor még senki nem látta, milyen gyors egymásutánban jön a többi: az intenzív mezőgazdaság, a vegyszerek, a további lecsapolások, a vízfolyások betonmederbe szorítása, sorolhatnánk hosszasan. A XXI. században a káros hatásokat még tovább feszíti a klímaváltozással tapasztalható szárazodás, idegenhonos fajok inváziója, és már-már ott tartunk, hogy a rengeteg kisebb-nagyobb ütés végül ...
További részletek >>


Ha észrevesszük, hogy több Tóth Krisztina van, őket már nem lehet lekurvázni

„Te, rohadt kurva, na ezért nem olvasok én kortárs irodalmat” – írta egy nem-olvasó Tóth Krisztinának, miután bejárta a sajtót egy kritikus mondata Az arany ember nőképéről. Kapott-e volna Tóth hasonló stílusú visszajelzést, ha férfi lenne? Ezen nem kell sokat agyalni: nem kapott volna. A Szépírók Társasága Női Érdekvédelmi Fórumán, a SZÍN-ben középutas kommunikációt folytatunk, sok férfival dolgozunk együtt, tehát nem férfigyűlölő, bosszúálló amazonok klubja vagyunk. Ettől függetlenül az ilyen kijelentésekkel nem lehet mit kezdeni, muszáj nyíltan állást foglalni ellenük. Férfiakra nem is használna senki olyan szitokszavakat, amelyek a testük árusítására vonatkoznak. Mi a dolga a SZÍN-nek Tóth Krisztina nyilatkozatával és az őt ért támadásokkal? Kiadtunk egy szolidaritási nyilatkozatot, és a Szépírók ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Elnyomó hatalmak tényleg lekapcsolják olykor az internetet

A normalitások felszámolása, a családok támadása, a nemekkel szembeni zavarkeltés, az identitások megbomlása – ilyen tevékenységeknek ad terepet az internet Földi László, a NER kedvelt biztonságpolitikai szakértője szerint (aki nem összekeverendő a KDNP azonos nevű országgyűlési képviselőjével). A Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában elhangzó kérdésre, miszerint mit lehet tenni a generációk tudatos szembeállításának kísérlete ellen, miközben az idősek nem mozognak otthonosan az interneten, Földi markáns választ adott: Le kell kapcsolni az internetet. A szakértő ezután kifejtette, hogy egy szűk csoport irányítja a gépeket, a mesterséges intelligencia pedig a „történelemben soha nem látott módon fogja erodálni a világot”. „Ilyen nem volt, hogy a gép tud irányítani és befolyásolni. Nem is lehet ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Meleg, egyedülálló, örökbefogadó apuka lett az egykori pap

Kisfiam, itt hagytad a varázspálcád – kiált a fia után egy átlagos hétköznap este Mészáros György. Dávid kissé szomorúan konstatálja, hogy az apa-fia játékra egy kicsit még várnia kell, míg édesapja elmeséli, hogyan alakult úgy az élete, hogy tizenöt évvel ezelőttig egy szerzetesrend papjaként tevékenykedett, ma pedig az ELTE docenseként, meleg, egyedülálló apukaként neveli hétéves kisfiát. Ivándi-Szabó Balázs / 24.huA kezdetekhez vissza kell ugornunk néhány évtizedet. György szülei nem voltak igazán vallásosak, gyerekként őt is óvni akarták attól, hogy azzá váljon. Nem jártak sikerrel. „Az iskolában eléggé kirekesztett voltam, míg az egyháznál közösségre találtam” – fejtegeti az okokat. A ministrálás és a kórusban éneklés mellett a hit kérdése is egyre meghatározóbb lett az életében, mélyen hívővé ...
További részletek >>


7 magyar cég felel a hazai kibocsátások több mint feléért

Az ETS lényege, hogy széndioxid-kvóták vásárlására kötelezi a kibocsátókat (Magyarországon jelenleg több, mint 170 ipari létesítményt), ezzel ösztönözve az alacsonyabb kibocsátásra való átállást vagy akár a bezárást. A megújítandó rendszer várhatóan több céget érintene és nagyobb költséget jelentene a kibocsátóknak, így könnyen előfordulhat, hogy egyes termékek áremelkedését hozza, de Magyarország jól is járhat a szabályozással. Bart István és Muth Dániel elemzése a Másfél fokon. Az elmúlt években az EU a korábbinál ambiciózusabb klímavédelmi célokat fogalmazott meg. Először 2019 decemberében az EU elhatározta, hogy 2050-re eléri a nulla üvegházgáz-kibocsátást, 2020 decemberében pedig arról is döntés született, hogy a 2030-as 40%-os kibocsátás-csökkentési célt 55%-ra emelik (az 1990-es szinthez ...
További részletek >>


Többet tud rólad a Facebook, mint te saját magadról

A könyvben azt írják: a céljuk az, hogy az átlagember is megismerje a mesterséges intelligenciát. Milyen szinten van az átlagos tudás a témában most? A legtöbb dolog, amit az emberek a mesterséges intelligenciáról tudnak, az könyvekből és filmekből, a science fiction műfajából jön. Nem értik emiatt, hogy mi a mesterséges intelligencia lényege: hol fogunk valójában tartani öt év, húsz év múlva, hogyan fogja az életünk minden egyes aspektusát megváltoztatni? Ezért igyekszünk kontextusba tenni a jövőbeli lehetőségeket is, és leegyszerűsíteni őket, hogy mindenki megértse, milyen lesz a világ, amikor a mesterséges intelligencia már tényleg a mindennapi életünk részévé válik. Az MI most még csak egy kisbaba, és úgy gondolom, nem szabad a mostani képességei alapján megítélni, milyen lesz majd felnőttként. Kapcsolódó ...
További részletek >>


Kié lesz a legnagyobb szelet a nagy-magyarországos tortából?

Ebrovás A hárommal ezelőtti Friss Húson Vermes Dorka szép sikert aratott az Anyák napjával, amelyben egy fiatal párhoz érkezik családi látogatásra egyikük anyja – a feszültséget az gerjeszti, hogy a pár mindkét tagja nő, az anya pedig nincs kibékülve ezzel a helyzettel. Az SZFE mesterszakos rendezőhallgatója az előző évét jelentős részben az egyetemfoglalás körüli teendőkre áldozta, de még így is leforgatott két újabb rövidfilmet. Az egyik, az Ebrovás, az Anyák napjához hasonlóan intim kapcsolatok párszereplős története, csak itt nem egy szerelem, hanem egy ember–kutya barátság áll a középpontban. A néhány perces cselekmény nagy részét a főhős fiú és drótszőrű tacskókeverék kutyájának kalandjai teszik ki. Vermes egyfelől elégikussá és emelkedetté teszi kettejük kapcsolatát, másfelől izgalmas ...
További részletek >>


Kovách Imre: Nem hiszem, hogy valaki feltalálta a NER-t, mert akkor nem bírta volna magában tartani

Politikai mestermű a NER? Nem szeretném a rendszert dicsérni, ezért mesterműnek se nevezném. Akkor a maffiaállamhoz mit szól? Bizonyos körökben elterjedt ez a kifejezés.   Nem vagyok politológus, nem tisztem megítélni, hogy a mestermű vagy a maffiaállam a helytálló, pontos fogalom vagy sem. Kollégáimmal azok közé tartozunk, akik meg akarják érteni a NER-t, például azt, hogy melyek voltak azok a kihívások, amelyekre mindenképp választ kellett adnia. Aligha lehet azonban a NER-re másként tekinteni, mint egy működő, tehát racionálisan értelmezhető, az emberek jelentős része által elfogadott rendszerre. Azt is tudomásul kell venni, hogy a NER-nek – éppúgy, mint  Kádár-rendszernek – mindenre volt, van valamilyen válasza, még ha az a válasz rossz is. Akkor úgy kérdem: mi a 2010 óta tartó NER-siker titka? Az egyik elem, hogy az én ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


Véres egyensúly uralta a harcteret

Az első világháború emlékezetének talán legmeghatározóbb elemét adja a nyugati front nagy csatáinak képe. Ezek az ütközetek a véres, hiábavaló harc szinonimáivá váltak, melyek említésére a legtöbb embernek lövészárkok, szögesdrótok, géppuskák, tüzérségi lövegek tömege, harci gáz, sár és vér képei jelennek meg lelki szemei előtt. Itt vetette be Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok a hadereje zömét, és itt is szenvedték el veszteségeik túlnyomó részét. Az sem lehet kérdés, hogy az első világháború döntő hadszíntere a nyugati front volt. Hiába arattak a központi hatalmak győzelmeket a Balkánon és az olasz fronton, illetve kapcsolták ki a háborúból Oroszországot, az antant franciaországi és belgiumi sikeres harcai azt jelentették, hogy a németek és szövetségeseik nem ...
További részletek >>


„Amíg Mari néni nem érzi a saját bőrén, hogy a mesterséges intelligencia jó dolog, el vagyunk veszve”

Pár hónapja még a kaliforniai otthonában értem el önt telefonon egy cikk kapcsán. Mi célból tartózkodik most Magyarországon? Egy évnyi előkészítés után magyarul is megjelent a könyvem a Librinél, elsődlegesen a könyv promótálása miatt jöttem haza. Illetve van még két fontos, magyar relevanciával bíró projektem is. Az amerikai Fehér Háznak pár napon belül rajtol egy grandiózus MI-képzési programja, aminek elsődleges célja, hogy a szövetségi, kormányzati vonalon mozgó munkaerőt – ami több mint 18 millió embert jelent – továbbképezze egy egységes platformon. Tartalmi oldalon ebben negyvennél több neves egyetem, köztük a Harvard Egyetem, a John Hopkins Egyetem, valamint 24 amerikai minisztérium és kormányügynökség is részt vesz, továbbá olyan nagy cégek is csatlakoznak hozzá, mint a Microsoft és a Linkedln. Én vagyok a ...
További részletek >>


Amikor magyar zene hódított Jugoszláviában: muskátlizene, avagy a lakodalmas rock felemelkedése és titkos csodái

A 3+2 együttes első lemezének, a Halvány őszi rózsa című albumnak a megjelenése 1986 márciusában ma már felfoghatatlan mértékű, azonnali hatást váltott ki. Egyrészt három hónap alatt elfogyott belőle még a hivatalos adatok szerint is több mint 330 ezer példány. Ehhez jött még később további sok százezer, amivel örökre az egyik, ha nem a legtöbb példányban elkelt magyar nyelvű lemez. Másrészt gombamód szaporodni kezdtek nyomában a hasonló mulatós zenekarok és albumok, először csak jugoszláv lemezcégek kiadásában, majd 1987-től Magyarországon is, felfokozott tempóban. Harmadrészt ma már szintén nehezen értelmezhető hőfokú kulturális-társadalmi diskurzus indult meg a lakodalmasrock-jelenségről, elsősorban annak vélt káros hatásairól – magas- és tömegkultúra, giccs, szellemi igénytelenség és hasonló esztétikai, ...
További részletek >>


Két Magyarország találkozása: végleg leszámol ellenzékével Orbán Viktor, vagy leváltják a Fideszt?

Győztünk – mondta a mikrofonba Orbán Viktor 2018. április 8-án a Bálnánál felállított színpadon, és ezzel valójában keveset mondott el a Fidesz brutális sikeréről. A kormánypárt sorozatban harmadszor is megszerezte a mandátumok kétharmadát, az ellenzék pedig totális vereséget szenvedett. A kiütés másnapján megjelent elemzésünkben azt írtuk: „Az ellenzék minden értelemben megbukott, a Jobbik gyökeresen más politikával centire ott tart, mint négy éve, a baloldal pedig atomjaira hullott. (…) Ez Orbán Viktor és a Fidesz országa.” És most, három évvel később, éppen úgy elképzelhető, hogy szóról szóra közölhető lesz ugyanez az összegzés egy esztendő múlva a választások utáni reggelen, minthogy végül leváltják a miniszterelnököt, és felszámolják rendszerét. Miért ennyire megjósolhatatlan ma az eredmény? Azt ...
További részletek >>


Változásra kényszerítené Hollywoodot a norvég újságíró

A HFPA-botrány A Hollywood Foreign Press Association, azaz a Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége körüli botrány egy bírósági perrel indult: interjúalanyunk, a norvég, de jó ideje Los Angelesben dolgozó újságíró, Kjersti Flaa az után indított pert a HFPA ellen, hogy az többszöri próbálkozás után sem vette fel a soraiba annak ellenére, hogy megfelelt a kiírt követelményeknek – egyébként nem csak őt, hanem négy másik jelentkezőt sem. Flaa ellen ráadásul zaklatásba torkolló ellen-kampányt folytatott a HFPA, ami már a szervezet egyes tagjainak is sok volt, erről a Wrap cikke számolt be (angolul). A kereset része volt egy trösztvád is: Flaa azzal vádolta a szervezetet, hogy illegális kartellként működnek, távol tartják a megfelelő jelentkezőket, ezzel monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A per ...
További részletek >>


Szólj hozzá!