Budapest nem tervezi dugódíj bevezetését

Annak ellenére sem, hogy egyre többen ülnek át autóba a tömegközlekedési eszközökről.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Budapest nem tervezi dugódíj bevezetését

Annak ellenére sem, hogy egyre többen ülnek át autóba a tömegközlekedési eszközökről.
További részletek >>


Ezért nem számolja fel a főváros még dugóban sem a körúti biciklisávokat

Szálljon ki a kocsiból, és menjen gyalog! Az utóbbi hetek egyik legtöbbet idézett mondata hangzott el Karácsony Gergely főpolgármester szájából, amikor azoknak a kormánypárti képviselőknek üzent, akik rendre a belvárosban kialakuló dugók miatt kritizálják őt. Hollik István korábban úgy jellemezte a helyzetet, hogy „vörösbe borult” a budapesti közlekedés, míg Fürjes Balázs a Hír TV stúdiójában azt fejtegette, meglehet, hogy a közlekedési fennakadásokat szándékosan idézik elő, hogy előkészítsék a dugódíj bevezetését. A fővárosi közlekedési helyzet nem csak a politikusok témája, a különböző fórumokon rendre előkerül, hogy az utóbbi hetekben – mióta a főváros több pontján is elkezdődtek a felújítási munkálatok – egyre nehezebben lehet közlekedni autóval a belvárosban. A Telex egy korábbi cikkében már ...
További részletek >>


Mi lesz a sérült vak gyerekekkel, akiknek Orbán minden húsvétra küld egy bárányt?

Hosszú éveken át húsvét hetében mindig egy egész bárány érkezett egy sérült vak gyerekeknek otthont adó budai intézménybe. A konyhakész bárányból ünnepi ebéd lett, kivéve az idei évet, ugyanis az intézmény egyik új alkalmazottja azt mondta, hogy inkább kidobja a bárányt, mintsem hogy a gyerekek kapjanak belőle. A történetet a bárány „feladója” teszi még izgalmasabbá, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnökről van szó. A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája jövőre lesz 40 éves, azonban belső információink szerint nem jó hangulatú, az évfordulóra való készülődéssel telnek a mindennapok. Az alapító Fehér Anna, azaz Anna nővér januári halála óta olyan változások történnek, amelyek miatt a (korábbi) vezetőség és a pedagógusok is aggódnak. A katolikus egyházhoz ...
További részletek >>


Lassan visszakapja a régi arcát a magyar szecesszió egyik fontos alkotása

Sokan úgy gondolják, hogy ami díszes, az értékes, ami pedig dísztelen, az egyben értéktelen is – ennek a felfogásnak köszönhető az is, hogy az utóbbi évtizedek műveihez, vagy épp épületeihez kevesen ragaszkodnak, száz, vagy akár ötszáz évvel ezelőtt született társaik népszerűsége azonban töretlen. A helyzet leginkább talán az utcákon járva látható: a historizáló, vagy szecessziós épületeket sokkal többen nézik meg, mint a két világháború közti modernizmus, a Rákosi-korban szocialista realizmusa (szocreál), vagy a Kádár-kor szocialista modernje által létrehozott óriásokat. De mi történik akkor, ha egy eredetileg díszes, majd 1945 után lecsupaszított épületet látunk? – vetődhet fel a kérdés. A válasz itt sem egyértelmű, hiszen a Rákóczi út egy egész tömböt elfoglaló Grünwald-házát minden apró ...
További részletek >>


Mi jár a pásztor fejében? – az ősi tudást kutatják Magyarországon

Amikor a gyógyszergyárak a hagyományos, népi gyógyászatból ismert növényekhez nyúlnak, általában két dolgot vizsgálnak. Valóban alkalmas-e arra, amire hagyományosan alkalmazzák, és ha igen, milyen a hatásosságuk, illetve hogy egyes „széles spektrumú” gyógynövényeket milyen új területeken lehetne alkalmazni. Ilyenkor mondhatjuk azt, hogy a gyógyítás érdekében a high-tech tudást (vagyis az úgynevezett gyors, hosszú távon még nem tesztelt tudást) kapcsolják össze az évezredek alatt felhalmozott és régóta tesztelt lassú tudással. A kört bővítve érdemes a WHO, a FAO és a WOAH közös állásfoglalását idézni, miszerint egy egészségünk van, a természet, az ember és a gazdasági haszonállatok egészsége egyetlen komplex egység, így is kellene kezelni – itt írtunk erről bővebben. A természetet azonban ma már nemcsak ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


Hiller István: Nem valószínű, hogy a Fidesz gratulációval veszi tudomásul demokratikus vereségét

Legyen felcsúti per? Korrekt, jogszerű számonkérés legyen. Gátlástalan, agresszív pártból egy is sok ebben a hazában. Nem kell még egy Fidesz, akkor sem, ha baloldali lenne. A momentumos Fekete-Győr András szerint a remélt kormányváltás után „Mészáros Lőrinc akár napokon belül előzetes letartóztatásba kerülhet”, aztán meg kell rendezni „a rendszer felépítőinek, fő gazdasági, politikai aktorainak perét Felcsúton”. Gyurcsány Ferenc pedig a járványkezelés kapcsán fenyegette azzal a kormánypárti képviselőket, hogy „magukat el fogják vinni, egy év múlva, amikor győzünk, maguknak nem lesz kegyelem”. Erős mondatok, érthető okokból, olyan szövegek, melyek megragadnak az emberek fejében. De biztos vagyok benne, hogy egyikük sem kíván jogállamon túli eszközökkel élni. Szólt nekik, hogy fogalmazhatnának puhábban? A ...
További részletek >>


A földi pokolból mentett ki magyar gyerekeket Sztehlo Gábor

A holokauszt magyar áldozatainak pontos száma nem ismert, a becslések több mint félmillió magyar áldozatról szólnak. És még többen is lehettek volna, ha nincsenek olyanok, akik az üldözöttek megmentésén fáradoznak. E hősök egyike volt Sztehlo Gábor is, aki 1972-ben, halála előtt két évvel kapta meg a Világ Igaza címet. Április 16-án, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, 17 órától lesz látható a Viasat Historyn a Gyermekek köztársasága című dokumentumfilm, amely a Sztehlo-gyerekek visszaemlékezéseire alapozva mutatja be a lelkész tevékenységét. Egy szebb világról álmodoztak Andrási Andor, a Márti és a kettős identitás, a Sztehlo-gyerekek voltunk és a Levelek a túlvilágra című könyv szerzője, 12 évesen, 1945 őszén került a Sztehlo Gábor vezette gyermekotthonba. Mint lapunknak elmesélte, Gaudiopolis, a ...
További részletek >>


Felháborodást okozó videója után teljesen eltűnt a turisztikai ügynökség vezetője

Miközben a járvány első és második hulláma alatt sűrűn tájékoztatta a fejleményekről a vendéglátással és turizmussal foglalkozókat Guller Zoltán, addig a harmadik hullám alatt teljesen eltűnt a nyilvánosság elől a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója. Úgy tudjuk, Gullert két, nagy felháborodást kiváltó februári megszólalása után vonták háttérbe. A tavaly miniszteri biztossá is kinevezett Guller áprilistól decemberig az MTÜ podcastjában sorolta az ügynökség terveit, beszélt a kormányzati támogatásokról, a turisztikai szektor helyzetéről. Idén ugyan ezek az adások elmaradtak, de a vezérigazgató évindító videóüzenetben ismertette az ágazatnak nyújtott kormányzati segítségeket, és azt is, hogy a turizmusnak juttatott támogatás összege meghaladja a ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


„Frászban van mindenki” – rejtélyes tűzesetek miatt aggódnak Albertirsán

Amióta voltak ezek a tüzek itt nyáron, frászban van mindenki. Én biztos. Ha bármilyen villanymizéria van, márpedig van nálunk rendesen, egyből arra gondolok, hogy mindjárt baj lesz. Így élünk már bő fél éve – mondja Tóthné Németh Rita, aki két tűzeset helyszíne között félúton lakik Albertirsán, a Pálinkafőző utcában. Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu Tóthné Németh RitaA kettő közül az egyiket részletesen bemutattuk december végén. Történetünk fókuszában az állt, hogy Ellenbach Ildikó családja úgy kap továbbra is több tízezres villanyszámlákat, hogy fogyasztásuk nincsen – nem is lehet, hiszen leégett a házuk. (A szolgáltató a cikkünk megjelenése után törölte a család több százezres tartozását.) A család elmondása szerint az emeleten keletkezett a tűz, ami gyorsan terjedésnek indult, mígnem elérte a főzéshez ...
További részletek >>


Perben állnak a magyar állammal, hogy a közönség újra láthassa az Esterházy-kincstárat

Kelet-Közép-Európa történelmi és politikai viharai közepette meglehetősen ritka tünemény, hogy egy főúri család öröksége viszonylagos egységben fennmaradjon a 21. századra. Az Esterházy uradalommal azonban pontosan ez történt, ami jelentős részt az utolsó Esterházy herceg, a hányatott sorsú V. Esterházy Pál és az ő végakaratát beteljesítő özvegye érdeme. Pál nem sokkal a vasfüggöny lehullása előtt meghalt, ám teljes vagyonát feleségére, Ottrubay Melindára hagyta, aki 1994-től kezdve magánalapítványokba helyezte át a vagyont, hogy így garantálja annak egyben tartását. Ebből a kezdeményezésből nőtte ki magát az Esterházy Csoport, amely ma Burgenland egyik legjelentősebb üzleti vállalkozása, és nem pusztán az arisztokrata hagyaték megőrzéséért felel – amelybe beletartozik a kismartoni Esterházy-kastély, Fraknó ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


„Több ez a műsor annál, mint hogy veszekszünk, ölelkezünk, újra veszekszünk”

Folytatódik kulissza-sorozatunk: legutóbb egy titkos műhelyben nézhettük meg, hogyan készül Tóth Andi műfülcimpája, most pedig egy olyan helyszínen tölthettünk el pár órát, ahova ritkán engednek médiamunkásokat: körbejárhattuk a Való Világ Villát. Mindeközben megpróbáltunk az összes olyan titkos részletre rákérdezni, amikkel kapcsolatban a valóságshow-fanatikusok (vagy akár a műfajt szívből utálók) általában hajlamosak összeesküvés-elméleteket gyártani: tényleg a produkció irányítja a játékosokat? Befolyásolják valahogy a szavazást? Ivándi-Szabó Balázs / 24.huParajdi Szabolcs főgyártásvezető vezetett minket körbe, de tőle nem mertünk ilyen durvákat kérdezni, a tartalomért felelős kulcsemberhez ugyanis – mint a legnehezebb pályához egy videójátékban – csak a legvégén jutottunk el. Menet közben pedig a ...
További részletek >>


Félig lebontanak, majd újjáépítenek egy házat a Parlament mellett

A két világháború közti Magyarországon gombamódra nőttek ki a földből a köz- és lakóépületek, az építési láz pedig a Rákosi-korban is folytatódott, hiszen a sokszor a semmiből születő városokban az ipari munkások számára társasházak, valamint középületek születtek. A modernizmus, majd a szocialista realizmus jegyeit mutató épületekben első látásra semmi közöset nem fedezünk fel, pedig egy részükhöz ugyanazt az alapanyagot használták: a Franciaországban kifejlesztett bauxitbetont. Az 1918-ban Ciment Fondu néven forgalomba hozott, az esetek többségében vörösesbarna anyag drágább volt ugyan a ma is használt portlandcementnél, tagadhatatlan előnyei miatt azonban sokan szívesen nyitották nagyobbra a pénztárcájukat: alig egy-két nap alatt megszilárdult, így gyorsabban fel lehetett építeni egy házat, sőt, a munkáknak a ...
További részletek >>


Demeter Ervin: Európa ahhoz szokott, hogy az erősebb kutya izél, és most csodálkozik, de majd megszokja

„Szar, szemét szekusok.” Ön minősítette így fideszes ellenfeleit a BAZ megyei kormányhivatal vezetőjeként tavaly augusztus huszadikán, az ünnepi beszédében. Azt mondta, volt egy álma, melyben egy „ellenérdekelt titkosszolgálat” próbálta önt kirúgatni, „hogy a helyemre a saját emberüket ültessék”. Tényleg ezt álmodta? Áh, az álom csak a körítés volt. Különben nem a „fideszes ellenfeleimet” illettem ilyen jelzővel, hanem egy hálózatot, egy érdekcsoportot. Botrányt akart, vagy csak elragadta az indulat? Világéletemben kordában tudtam tartani az érzelmeimet, sose beszélek csúnyán, furcsállták is a kollégák, hogy kimondtam azt a szót. Mindenesetre az a „szar, szemét szekusok” teljesen tudatos volt. Ez egy alliteráció. Remélte, hogy alliterálva megakadályozhatja az elbocsátását? Nem, de közölni akartam, ami bánt. ...
További részletek >>


Mi ez a balhé a Pinceszínház igazgatóválasztása körül?

Ahogy júniusban megírtuk, idén rekord sokan, 15-en pályáztak a IX. kerületi Pinceszínház igazgatói székére. Kedden a képviselőtestület meg is választotta az új igazgatót: Sztarenki Pál (kiemelt képünkön), a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház egykori művészeti vezetője irányítja mostantól a ferencvárosi színházat. Sztarenkit annak ellenére választották meg, hogy az ellenzéki vezetésű kerület által felkért szakmai bizottság dr. Komáromi György, a Radnóti Miklós Színház korábbi gazdasági igazgatójának pályázatát támogatta. A döntésből hamar politikai perpatvar lett a kerületben: Baranyi Krisztina polgármester, aki nemmel szavazott Sztarenkire, „végtelenül elkeserítőnek” nevezte a döntést, és politikai paktumra utalgatott: A Fidesz-DK-MSZP és két momentumos képviselő friss nagykoalíciót alkotva hagyta figyelmen ...
További részletek >>


„Olyan nincs, hogy valaki az élete egy pontján úgy dönt, mostantól homoszexuális lesz”

Szerintetek lehet népszerűsíteni a homoszexualitást? Szőnyi Szilárd: Természetesen lehet. Mondom ezt a mostani jogszabálytól függetlenül, melyről azt gondolom: a kormány a homoszexualitás és a pedofília ugyanazon salátatörvénybe szuszakolásával egy, sőt két valós kérdésre adott olyan hatalomtechnikai választ, ami megnehezíti a higgadt párbeszédet. Minden olyan tartalom, amely a befogadót arról próbálja meggyőzni, hogy a homoszexualitás trendi életmód, amire büszkének kell lenni, egyúttal arra igyekszik ösztönözni, hogyha lehetősége van rá, ezt a létformát válassza, magától értetődően népszerűsítés. Mondanál példát? Szőnyi Szilárd: Először arra mondanék példát, amit még a határon belül érzek. Gyakori, hogy egy filmben egy bohókás, rokonszenves homoszexuális mellékszereplő jelenik meg, aki közvetlenül nem ...
További részletek >>


Gy. Németh Erzsébet: Ennyit tudott tenni a főváros az Eszenyi-ügyben

Fontos értéknek tartja az átláthatóságot? Igen. Azért kérdezzük, mert a Vígszínházban történt hatalmi visszaélésekkel kapcsolatban tavaly szeptemberben lezárult a felügyelőbizottsági vizsgálat, amiről a szakmai és a szélesebb közvélemény azóta sem tudhat semmit. Miért? Bontsuk ketté a problémát. Amikor a Vígszínház felügyelőbizottsági vizsgálata lezárult, kiadtunk egy városházi sajtóközleményt. Ezzel párhuzamosan egy kissé tágabb és bővebb levélben felhívtam a már akkor kinevezett igazgató, Rudolf Péter figyelmét, hogy mik azok az ügyek, amelyeknek a megállapításai nyomán kérem az ő konkrét intézkedését. Ezek meg is történtek. Ebből volt olyan, ami nagy port kavart, amikor nyilvánosságra került, például az, hogy Eszenyi Enikő a felújító próbákat ősztől nem tarthatja meg személyesen. Tehát ezt a lépést ...
További részletek >>


Simonka György: Kétkedve fogadom, hogy a miniszterelnök kevesebb tud az ügyemről, mint én

Nem fél? Mitől? Az ügyészség nyolc és fél év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta ön ellen a többi között korrupciós bűncselekmények miatt a Fővárosi Törvényszéken zajló büntetőperben. A legtöbbeknek ilyen helyzetben azért megremegne a keze. Bizonyos mértékben nekem is, nehéz elviselni, hogy három év vegzálás után olyan eljárás alá vontak bennünket, mint a legkomolyabb gyilkosokat. Heti szinten voltak házkutatások, édesanyámat reggel hatkor motozták meg, levetkőztették, az autista kisfiam perselyét elvitték, a gyerekeimet nem vihettem iskolába, rendőrautóval vitték őket. Az ilyesmi megborítja az ember elméjét, és mentálisan meggyengíti. Ha ezt nevezzük félelemnek, akkor igen, ez egy félelem attól, hogy esetleg ez megint elölről kezdődik. Ugyanakkor próbálunk ellenállni a nyomásnak, szerencsére van két jó ...
További részletek >>


40 ezer alatt is találni mikrofont, amitől már profinak hallatszunk

Manapság boldog-boldogtalan internetes tartalmat gyárt, így egyre több felhasználó keres megbízható, de nem túl drága technikát. A profiknak fejlesztett audio- és videóeszközök milliókat kóstálnak, de egy-egy streamhez vagy beszélgetés felvételébe túlzás ilyesmibe fektetni. Viszont amatőr vagy félprofi tartalomgyártóként sem kell már megelégednünk a kétezer forintos műanyag mikrofonokkal, hiszen az elmúlt években szép lassan megnyílt és számos szereplővel bővül a megfizethető (tehát a 300 dollárnál nem feltétlenül drágább), mégis minőségi hangeszközök piaca. Ide tört be a Genesis nevű márka is, ami idén ünnepli tizedik születésnapját, tehát még nem feltétlenül nevezhető veterán szereplőnek, de a Radium fantázianév alatt futó mikforonszériája ennek ellenére is meglepően jó visszhangra talált, és az általunk ...
További részletek >>


Mostantól heti 2–3 napot otthonról fogunk dolgozni? – az Európai Unió ezt szeretné

2021 közepe több szempontból is átmeneti időszak. A koronavírus harmadik hulláma Európa nagy részén most kezd lecsengeni, és ugyan még nem élhetünk úgy, ahogy a járvány előtt tettünk, sok apró részletet már visszakaptunk a normális életből, de másoknál is felsejlik a szabadság a horizonton. A következő fél év pedig eldöntheti, hogy igaza volt-e azoknak, akik szerint a koronavírus okozta kényszerű életmódváltoztatások számos területen véglegesnek tekinthetők, és a jövőben már soha nem fogunk ugyanúgy dolgozni, mint a járvány előtt. A nagy kérdés az, vissza fogunk-e térni valaha az irodákba, pontosabban: úgy fogunk-e ott dolgozni, mint korábban. Máig nem tudni, hogy azokban a szakmákban, ahol magas a munkaerőhiány, és a dolgozók alapvetően megszerették az otthoni munkát, heti hány alkalommal kényszerülnek majd újra ...
További részletek >>


Tényleg szárnyas ördög a kárókatona?

Ahogy az ember egyre nagyobb területről szorítja ki a természetet, egyes fajok kipusztulnak, míg mások még egyedszámuk csökkenése mellett is egyre jobban összezsúfolódnak, de az állatvilág sem hátrálhat a végtelenségig. Egyre több faj találja fel magát emberi környezetben, pontosabban azokon az egykori élőhelyeiken, amit az ember kisajátított a maga részére. Ha pedig egy természeti erőforrást egymástól függetlenül többen is használnak, az törvényszerűen vezet összeütközésekhez az „érdekcsoportok” között. Az egyik oldalon gazdasági kárként jelenik meg az, ami a másikon egy védett, őshonos faj mindennapi, természetes viselkedése. A konfliktusok parttalan vitákká, ellenségeskedéssé fajulnak, vagy ami még rosszabb, az állatok pusztításához, üldözéséhez vezetnek. Kárókatona, a szárnyas ördög? Mivel talán a ...
További részletek >>


Ilyen kütyüket vettek legtöbben a járványidőszakban

A Kingston Technology digitális eszközhasználati szokásokról készült felmérése rávilágít, hogy a Covid-19 járvány kirobbanása sokak számára extra eszközberuházással járt. Az 1051 fős online felmérés szerint a kitöltők közül szinte mindenki használ okostelefont (94%), a válaszadók több mint fele ezen eszköz nélkül el sem tudná képzelni az életét. Laptopja/asztali számítógépe 82 százaléknak van, digitális adathordozót, például pendrive-ot pedig 79 százalék birtokol. A nők körében egyértelműen a telefon viszi a prímet, ha választani kell, a férfiaknál viszont jóval kiegyenlítettebb az arány a három eszköz között, és közülük többen használnak PC-t, mint laptopot. Az otthoni munkavégzésre és az online oktatásra való átállás miatt minden hatodik válaszadónak kellett beszereznie valamilyen új digitális ...
További részletek >>


Kitervelt járvány és 5G-nanochipek: ízekre szedték a magyar orvos hazugságait

Tényellenőrzés alá vettette az AFP az Orvosok a tisztánlátásért mozgalom egyik alapító tagját, dr. Pócs Alfrédot: azt találták, hogy számos félrevezető állítást tesz a koronavírus-járványról és az előadása tele van tárgyi tévedésekkel. Az AFP magyar tényellenőrző szolgálata Pócs 8 nagyobb kijelentését vizsgálta meg egy neten keringő, igencsak népszerű videóból, és hamisnak, félrevezetőnek vagy megalapozatlannak találta őket. Pócs ortopéd sebész, akit 2020-ban kirúgtak a gyöngyösi Bugát Pál Kórházból a koronavírussal kapcsolatos megosztó nézetei miatt. A Magyar Orvosi Kamara nyílvánosan is elhatárolódott Pócs nézeteitől, és etikai vizsgálatot kezdeményeztek ellene, valamit azt javasolták, hogy távolítsák el az orvost a Heves megyei kamara éléről. A koronavírus-járvány előtt Pócs Alfréd az 5G-vel ...
További részletek >>


Így tették gyógyszerfüggővé az amerikaiakat – nem a covid okozta az USA legnagyobb egészségügyi krízisét

Az összeesküvés-elméletek csábító erejéről, hatásmechanizmusáról, az emberekről, akik jellemzően bedőlnek nekik, tonnaszám születtek cikkek, könyvek, elemzések. Némi kritikai gondolkodás révén könnyedén el lehet jutni odáig, hogy ezek bármelyikén nevessünk egy jót, vállat vonjunk, esetleg eltűnődjünk azon a mentális állapoton, amelyben megfoganhattak. Ám a kritikai gondolkodásnak és az empirikus adatokon alapuló tudománytiszteletnek a legtöbbet mégsem a konteók ártanak, hanem az, amikor a valóság produkál olyan jelenségeket, amelyek felülmúlják a legvadabb konteókat is, és megrendítik hitünket az orvostudományban, az etikai bizottságokban, a gyógyszerbiztonsági hatóságok működésében, úgy általában a szakértők hitelességében. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy az amerikai opioidkrízissel éppen ez a helyzet. Az ...
További részletek >>


Világszerte terjed a bosszúvásárlás: túlköltekezéssel veszünk revansot a járványon

Egyre több cikkben kerül elő a „revenge shopping” kifejezés, ami tökéletesen visszaadja, milyen gondolataim voltak a karantén idején. A bő egy év alatt, amit az otthonunkban töltöttünk ingerek és a szocializáció teljes hiányában, valószínűleg mindenki fejében megfordult a gondolat, hogyan fogja tölteni az enyhítések utáni első szabad napjait. Összeszámolni sem tudom, hányszor vágyódtam ki a szabadba, emberek közé és különböző eseményekre, sőt, már azt is pontosan elképzeltem, hogyan fogok ezeken kinézni, mit fogok felvenni, melyik új ruhámat avatom fel az alkalomból. Az optimizmusom azzal párosult, hogy elég gyakran vásároltam új ruhákat és kiegészítőket (szigorúan kerülve a fast fashion márkákat, leginkább second hand, valamint a magyar kisvállalkozásokat támogatva), amikre semmi szükségem nincs, mivel mennyiségben ...
További részletek >>


Részben maga okozta válság lehetetlenítheti el, hogy Kína még befolyásosabb legyen

Lelassult Kína népességének növekedése, tavaly mindössze 12 millió gyerek született a már 1,41 milliárd lakosú országban – derült ki a legújabb népszámlálási adatokból. 1961 óta nem volt ilyen alacsony a születések száma, ráadásul négy éve folyamatosan csökken (2016-ban még 18 millió volt), ami újabb jele a fenyegető demográfiai krízisnek. A trend várhatóan folytatódik, pedig 1961-gyel kapcsolatban érdemes tudni, hogy akkor azért születtek ilyen kevesen, mert a központi kormányzat erőszakos iparosítási politikája elképesztő éhínséget okozott, három év alatt 20-30 millió ember halhatott meg, és emiatt csappant meg a születések száma is, 11,8 millióra. Kína gazdasága a szinte kimeríthetetlen munkaerőre, azon belül is jórészt a fiatal munkavállalókra támaszkodik, de a növekedést és a versenyképességet nehéz lesz ...
További részletek >>


Tucatnyi jó okunk van, amiért érdemes visszatérni a moziba

A fészek Sean Durkin a fojtogatóan zseniális Martha Marcy May Marlene-nel már bizonyította, hogy nála aligha tudja bárki hatásosabban filmre vinni a bántalmazó kapcsolatokat. Csaknem tíz év után tér vissza következő nagyjátékfilmjével, A fészekkel, ami a Martha…-hoz hasonló pszichológiai esettanulmánynak tűnik, csak ezúttal nem egy agymosó szekta, hanem egy elmérgesedő házasság áll a középpontban. Az biztos, hogy a film után nem leszünk vidámabbak, de sejthetően többet fogunk tudni mindennapi léthazugságainkról. Ódon, vidéki angol kúria, eszelős tekintetű Jude Law, és a párkapcsolatok élve boncolása, mi kell még ahhoz, hogy szaladjunk a moziba? Miért éri meg moziban nézni? Már csak azért is, mert a film operatőre Erdélyi Mátyás, aki a Saul fiát és a Napszálltát is fényképezte. Az előzetes alapján is átjön, hogy a ...
További részletek >>


Libazsíros spiritisztából lett betörő László László, a filmvászonra való kalandor

A két világháború közti Magyarország tele volt érdekes emberekkel, akik saját korukban egy-egy magyar város mindenki által ismert alakjai voltak, mostanra azonban szinte mindenki megfeledkezett róluk. Ilyen volt a harmincas évek első felében Magyarország, illetve Erdély legnagyobb városaiban ünnepelt sztárrá vált kötéltáncos, Strohschneider Artúr, vagy épp az Ismeretlen magyarok sorozatunk mai epizódjában bemutatkozó, leginkább betörőként ismertté vált László László is, akinek élettörténete szinte könyörög azért, hogy valaki filmre vigye. Kapcsolódó Az adakozó kötéltáncos, aki pillanatok alatt bevette a Kárpát-medencét Strohschneider Artúr a harmincas évek első felében számos magyar és erdélyi város lakóinak mutatta be elképesztő tehetségét, majd nyom nélkül eltűnt. A rejtélyes életút nyomában. ...
További részletek >>


Szólj hozzá!