Koronavírus: már nem három hónapig minősülnek védettnek a betegségen átesettek Romániában – Ez a döntés született

Romániában egy hétfőn hatályba lépett kormányhatározat szerint ezentúl három hónap helyett hat hónapig minősülnek védettnek azok, akik kigyógyultak a koronavírus-fertőzésből, az oltási kampány koordinátora szerint pedig a betegségen átesettek magas száma miatt a közösségi immunitás is jóval meghaladja a harminc százalék alatti átoltottsági arányt.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Hat hónapig számítanak védettnek a betegségen átesettek Romániában

Romániában egy hétfőn hatályba lépett kormányhatározat szerint ezentúl három hónap helyett hat hónapig minősülnek védettnek azok, akik kigyógyultak a koronavírus-fertőzésből, az oltási kampány koordinátora szerint pedig a betegségen átesettek magas száma miatt a közösségi immunitás is jóval meghaladja a harminc százalék alatti átoltottsági arányt, írja az MTI. Romániában eddig azok a betegségen igazoltan átesett emberek részesültek a beoltottakéhoz hasonló, a védettség nélkülieknél kedvezőbb utazási és gyülekezési feltételekben, akiknél legalább 14, de nem több mint 90 nap telt el a pozitív koronavírus-tesztjük óta. Az uniós digitális Covid-igazolvány július elsejei bevezetése után most Románia is áttért az európai gyakorlatra, és a hazai jogrendbe bekerül az úgynevezett „zöld útlevél” által elismert hat ...
További részletek >>


Románia: hat hónapig számít védettnek, aki átesett a koronavírus-betegségen

Romániában egy hétfőn hatályba lépett kormányhatározat szerint ezentúl három hónap helyett hat hónapig minősülnek védettnek azok, akik kigyógyultak a koronavírus-fertőzésből, az oltási kampány koordinátora szerint pedig a betegségen átesettek magas száma miatt a közösségi immunitás is jóval meghaladja a harminc százalék alatti átoltottsági arányt.
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


A vírus még nyerhet meccseket, meg kell tanulnunk együtt élni vele

„Még egy kis idő, és az oltásnak köszönhetően túl leszünk a járványon.” Gyakran hallani ezt a bizakodó állítást. Igaz, vagy hamis? Kár lenne illúziókba ringatni magunkat. Érdemes megnézni, mi történik például Izraelben: kiemelkedő mértékű az átoltottság és a nyomában kialakuló védettség, de a brit vírusvariáns módosította a képet. Ami nem azt jelenti, hogy minden új mutánsra új vakcina kell, hiszen minden jel szerint a brit variáció ellen a jelenlegi vakcinák védettséget adnak, de azt látni kell, hogy a dél-afrikaival kapcsolatban már nem ennyire biztató a helyzet: egy ausztriai járásban már most komoly fertőzöttséget mutat ez a változat. Az új variánsok  fertőzőképessége sajnos nagyobb, mint a tavaly márciusi vírusé volt. Szóval már az is jó forgatókönyv, ha a jelenlegi pandémiás helyzet ún. endémiás ...
További részletek >>


Lantos Gabriella: Nem hiszem, hogy a kormány az uniótól kérne segítséget. Oldják meg a kórházak, ahogy tudják, és főleg hallgassanak

Eltelt egy év az első magyarországi megbetegedések óta, több, mint 15 ezer halottnál tartunk, és még mindig nem látszik a koronavírus-járvány vége. Ön szerint hogyan tovább? Január környékén voltak legutóbb hasonló adatok, de valójában azt érdemes vizsgálni, mikor volt először ilyen a helyzet: november eleje és közepe között. Akkor már annyira felfutóban volt a második hullám, hogy november 11-én korlátozásokat kellett bevezetni. Ezek vannak ma is érvényben, a szentestén kívül nem lazítottak rajtuk. Ennek ellenére ugyanott tartunk, mert a második hullám nem is ért véget, hanem a felénél elkapta a harmadik hullám. Tehát folyamatosan megyünk vissza oda, ahonnan a második hullám elindult. Ahhoz, hogy a korlátozásokról vagy az enyhítésről dönteni lehessen, szükség van egy olyan szabályrendszerre, ami megmutatja, milyen ...
További részletek >>


Komoly feszültséget okozhat, ha a családtagok eltérően gondolkodnak az oltásról

Napjaink leggyakoribb közéleti kifejezése alighanem az oltás, ami érthető is annak fényében, hogy nagyon úgy néz ki, csak azzal sikerülhet végre túljutni a járványon, és úgy-ahogy visszadöccenni életünk régi, lassan már el is feledett kerékvágásába. Nem véletlen, hogy mind a politika, mind az egészségügy meghatározó képviselői egyöntetűen arra buzdítanak mindenkit, ha végre lehetőségük nyílik rá, oltassák be magukat (még ha a különféle vakcinák alkalmazásáról meg is oszlanak a vélemények mindkét csoportban). Bár Magyarországon az oltási hajlandóság folyamatosan növekszik, a KSH legfrissebb mérése szerint még mindig csak a megkérdezettek 38 százaléka biztos benne, hogy beoltatná magát, ami korántsem elégséges arány a nyájimmunitás eléréséhez. Mivel húsba vágó, a társdalom egészét érintő és – mint a ...
További részletek >>


Hogy lehet igényelni? Ki jogosult rá? Így működik az uniós digitális Covid-igazolvány

A magyarországi vakcinaigazolás adattartalmát összhangba hozzuk az uniós igazolással, így a július 1-jei határidőig a magyar applikáció minden olyan információt tartalmaz majd, ami szükséges lesz az EU-n belüli közlekedéshez. Erről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki Kormányinfón. Ezzel az uniós vakcinaútlevél néven ismert dokumentumra célzott, aminek a tervezetét a hét elején hagyta jóvá az Európai Parlament. Ennek értelmében júliustól a beoltottak, a negatív teszttel rendelkezők és a fertőzésen bizonyítottan átesettek egyszerűbben tudnak majd az egyik EU-s tagállamból a másikba utazni, nem kell az adott országok beutazási feltételeit kibogarászni, hiszen a rendszer néhány részlettől eltekintve egységes lesz. Hogyan fog ez kinézni a gyakorlatban? Szerepel majd rajta az oltás típusa? Kell fizetni érte? És ...
További részletek >>


Újraszámolták a koronavírusban elhunytakat Peruban, és megdöbbentő eredményre jutottak

Violeta Bermudez miniszterelnök hétfőn jelentette be, hogy a 33 milliós országban perui és nemzetközi szakértők közreműködésével felülvizsgálták a koronavírussal kapcsolatos eddigi halálozási adatokat. Mostantól 110 ezerrel több halálesetet tudnak be a vírusnak, vagyis az új számítások szerint összesen már több mint 180 ezer áldozata van a járványnak az országban. A statisztika így már összhangba került a Peruban mért túlhalálozási adatokkal, vagyis azzal, hogy mennyivel többen haltak meg az előző pár év átlagához képest. Mi ment ennyire félre? Peru a vírus által egyik leginkább érintett ország Dél-Amerikában, 1,9 millió esetet tartanak nyilván, a védekezést pedig nagyban megnehezíti a túlterhelt egészségügyi rendszer, valamint az oxigénpalackok hiánya. Az is komolyan súlyosbította a problémát, hogy Peruban ...
További részletek >>


Még mindig nem tudni, szabadon utazhatnak-e majd azok, akik kínai vagy orosz oltást kaptak

Évek óta mérik az Európai Unió népszerűségét a tagországokban, és az egyik dolog, ami visszatérően az unió legnépszerűbb tulajdonságai közé tartozik, a mozgás szabadsága a tagországok között. Ez az a szabadság, amit a koronavírus-járvány miatt elvesztettünk egy éve. A szabad mozgás jogát egészségügyi okokból korlátozhatják a tagállamok, és ezt sokan meg is tették az elmúlt évben. Az EU viszont egyre inkább azt szeretné, ha ennek vége lenne. Részben azért, mert már látszik a fény az alagút végén, hiszen egyre több embert oltanak be a kontinensen. A kezdeti lassú oltási folyamat mostanra több tagországban is felgyorsult, még az is lehet, hogy tényleg sikerül nyárra beoltani az Európai Unió felnőtt lakosságának 70 százalékát. A másik ok gazdasági. A déli, jellemzően turizmusból élő tagországokat rettenetesen ...
További részletek >>


500 gyerek érkezik naponta kísérő nélkül az USA-ba, ahol szörnyű helyzetben találják magukat

Joe Biden egyik első intézkedése volt, hogy a mexikói határon enyhített a Donald Trump hivatali idejében bevezetett embertelen szabályozáson. A változás igen szembetűnő, és nem csak azért, mert a két országot kétezer kilométeren át elválasztó Rio Grande mindkét oldala azóta tele van mentőmellényekkel. A helyzet – bár az új kormányzat szabályai elvileg emberségesebbek – kétségbeejtő. Rengetegen indultak el ugyanis a hír hallatán egy jobb élet reményében észak felé, igaz, a döntésükben nem csak az enyhítések játszanak szerepet. Éjszakánként a folyó két oldalán éjjellátó szemüvegekkel néznek farkasszemet az amerikai határőrök és az embercsempészek. Éjjel a kisgyerekes családok próbálnak átkelni a határon, nappal a kíséret nélküli gyerekek. Délutánonként pedig El Pasóból egy hídon át menetelnek a ...
További részletek >>


Hogyan fordulhat elő, hogy a 41 éves megkapta az oltást, a 86 éves még nem?

Az oltási sorrend addig volt tartható, amíg az egészségügyi dolgozókat, majd második körben a szociális ellátásban dolgozókat és a szociális intézményben élőket oltották. Mindkét csoportnál a Pfizer és a Moderna vakcináját használták, mivel ezek érkeztek meg elsőként, és a két gyártó oltóanyaga 18 éves kortól igazoltan biztonságos és hatékony. Azonban továbbra is kevés áll belőlük rendelkezésre, a Pfizerét pedig, mivel extrém hűtést igényel, többnyire csak kórházi oltóközpontokban tudják beadni, ezért a háziorvosi rendelők, amelyek február elején kapcsolódtak be a vakcinálásba, főként Modernával és most már AstraZenecával gazdálkodhatnak. Utóbbival, az oxfordiként elhíresült vakcinával azonban csak a 18 és 60 közötti korosztály oltható, közülük egyelőre a krónikus betegek vannak soron. A ...
További részletek >>


Mit ér az olimpia szurkolás és nézők nélkül?

A NOB február elején publikálta a résztvevőknek szóló első ajánlását, hozzátéve, hogy a pandémia világra gyakorolt hatásával összhangban ezt folyamatosan újraértékelik és módosítják. Kapcsolódó A világbajnok dánok kézikapitánya elengedné az olimpiát Ha maradnak a korlátozások és nézők sem lesznek, akkor nincs értelme az egésznek. A 33 oldalas dokumentumban megfogalmazottak szerint például az étkezések, az alvás és a versenyek idejét leszámítva ajánlott lesz a maszkviselés, illetve rendszeres lesz a tesztelés, valamint javasolt lesz letölteni a japán koronavírus-alkalmazást. Felhívták a figyelmet a közösségi közlekedési eszközök használatának minimalizálásra, illetve a kontaktok kerülésére. Aki a playbookot megnézi, az láthatja, hogy szigorú olimpia lesz. Szervezőnek, versenyzőnek, nézőnek ...
További részletek >>


Új járványhullámok kezdődtek a kínai vakcinákkal oltó országokban

A fertőzésszám emelkedésével szembesült több olyan ország is, ahol a beoltottak túlnyomó többsége valamelyik kínai vakcinát kapta. Ennek azért is van jelentősége, mert így a gyakorlatban derülhet ki, valójában milyen hatékonyságú és mennyire gátolja a fertőzés terjedését a Sinopharm és a Sinovac oltóanyaga. A Seychelles-szigeteken, Chilében, Bahreinben, Mongóliában és az Egyesült Arab Emírségekben is e kettőt használták széles körben az oltási programban, de hiába a magas arányú átoltottság, most újabb, igaz a korábbiaknál egyelőre enyhébb hullámokkal kell szembenézniük. A dolog azért is érdekes, mert az átoltottságban a világ élmezőnyéhez tartozó Nagy-Britanniában és Izraelben is elkezdtek felfelé kúszni a számok, de közel sem olyan ütemben, mint az említett országokban. Az érintett államok vezetői szerint ...
További részletek >>


India előre eladta külföldre a vakcináit, nagy baj lett belőle

Pokoli a járványhelyzet Indiában, napokon át több mint háromszázezer új koronavírusos esetet diagnosztizálnak, és bár a fertőzöttek hétnapos mozgóátlaga még mindig nem olyan rossz, mint például Magyarországon volt a harmadik hullám csúcsán, a számok nem teljesen fedik a valóságot. Az egészségügy romokban hever, az oxigén folyamatosan fogytán van a kórházakban, és bár az orvosok küzdenek a betegek életéért, sokszor már helyet sem tudnak biztosítani nekik, az emberek gyakran saját maguk próbálják megmenteni a hozzátartozóikat. Kapcsolódó Rémálommá vált a járvány pusztítása Indiában Naponta több mint 300 ezer ember betegszik meg. A járvány brutális terjedésben nagy felelőssége van a kormánynak, de a kettős mutáns is közrejátszhat a rendkívüli mértékben emelkedő számokban. Ez a katasztrófa ...
További részletek >>


Merész vagy észszerű vállalkozás négymillió oltottnál a nagy nyitás?

Orbán Viktor miniszterelnök még múlt héten jelentette be, hogy 3,5 millió beoltottnál fél év után újra megnyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a kormányinfón arról beszélt, ezt a számot pénteken érhetjük el, így szombaton már kiülhettek az emberek az éttermek, kávézók kerthelyiségeibe. Az újranyitás további menetéről hétfőn jelentek meg konkrétumok a kormány oldalán, ahol tételesen felsorolták, milyen lazításokra lehet számítani. Így például a kijárási tilalom kezdete este 11 óráról éjfélre módosul, a védettségi igazolvánnyal rendelkezők előtt este 11 óráig megnyílik a vendéglátóhelyek belső tere is, sőt akár szállodákba is mehetnek. Az igazolvánnyal újra látogathatók lesznek például az állatkertek, a vadasparkok, a múzeumok, a színházak, a mozik és a ...
További részletek >>


Nagy Feró: Nem lázadó voltam, hanem sértődött

Amikor először kerestem, azt mondta, zenekari próbán van. Újra pörög a Ricse? Egy tévéműsorra próbálunk, Wolf Katival újra eljátsszuk a Gyere, kislányt. Igazán nem lehet mondani, hogy kiöregedett volna a showbizniszből. Kossuth-díj, jogdíjak és rengeteg szereplés… Ami a díjat illeti, már három évvel ezelőtt is felterjesztettek, szóval hazudnék, ha azt mondanám, hogy nagyon meglepődtem. Azt mondogattam az utóbbi időben úgy félig viccesen, hogy ha az összes tanítványom megkapta már, kaphat valamit a tanár úr is, nem? Egy csomó zenekarral foglalkoztam annak idején a Garázs műsorban. A Kispál és a Borzot annak idején én futtattam, például. Hobo útnak indításában is segédkeztem, még 78-ban. Azt is mondta, hogy azért kapta a Kossuth-díjat, hogy idegesítse a liberálisokat. Nagyon szeret provokálni? Ugyan már, csak viccelődök, ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Megint szűken győzött Netanjahu, most sem lesz könnyű kormányt alakítania

Kedden – az elmúlt két évben negyedszerre – parlamenti választást tartottak Izraelben. A 2009 óta regnáló Benjámin Netanjahu győzött, már ha azt nézzük, kinek a pártja kapta a legtöbb voksot. Hogy ő alakíthat-e ismét kormányt, még nem egyértelmű. Mindenesetre számos szempontból nyert, ha mást nem, hát időt. Nem véletlenül mondják a kritikusai: Netanjahu kedvéért tartanak folyamatosan voksolást az országban. Így még az is lehet, hogy az idén egy ötödik választásra is sort kerítenek. Pár éve még elképzelhetetlen lett volna Izraelben, hogy egy választási kampány fő témája ne Palesztina sorsa legyen, ez döntött el rengeteg voksolást az ország történetében. Ezúttal azonban szinte szó sem esett róla, sem Netanjahuék, sem az ellenzék részéről. Ez egyrészt Irán atomprogramjának és régiós törekvéseinek ...
További részletek >>


Heteket kell várnunk a 2,5 millió beoltottra, pedig a vakcinánk megvan hozzá

A legtöbb vakcinát eddig február 27-én adták be Magyarországon (119 ezer adagot), a második helyen március 5. szerepel (111 ezer adaggal). Utóbbi péntek volt, és a káoszba fulladt hétvége követte: a kormány bejelentette, hogy 74 ezer AstraZeneca-védőoltás érkezik a kórházi oltópontokra, tömeges oltásra kell készülni, a veszélyeztetett csoportba tartozó érintettek pedig SMS-ben kapják meg a behívójukat. Ezzel szemben pénteken az operatív törzs sajtótájékoztatóján már arról volt szó, hogy a tömeges oltás elmarad, ugyanis sokaknak akár több mint száz kilométerre a lakóhelyüktől kellett volna beoltatniuk magukat, ráadásul olyanok is kaptak SMS-t, akik már korábban megkapták a vakcinát. Ennek ellenére az oltóanyag megérkezett az oltópontokra, ahol (helyszíntől függően) olyanokat is beoltottak, akik nem tartoznak a ...
További részletek >>


Izraelben már látszik, hogyan térhet vissza az élet a tömeges oltással

Miközben az Európai Unió legtöbb tagállama, köztük Magyarország is súlyos vakcinahiányban szenved, a 9,3 millió lakosú Izraelnek márciusra több oltóanyaga lesz, mint amennyire szüksége van. A világ leggyorsabban oltó országában elképesztő ütemben halad a vakcinázási terv megvalósítása. December 20-a óta a lakosság több mint 30 százaléka kapta meg az oltás első dózisát, és a másodikat is beadták már több mint egymillió embernek. Izraelben a legveszélyeztetettebbek, így az idősek és a krónikus betegek élveztek elsőbbséget, de csütörtöktől minden 35 éven felüli állampolgár jelentkezhet az oltásra. Az izraeli eseményeket árgus szemekkel követi mindenki, mert azon túl, hogy rengeteget tanulhatunk tőlük, most derül ki, mennyire hatékony éles helyzetben a Pfizer vakcinája, és ízelítőt kaphatunk abból is, miként ...
További részletek >>


Nem intézhetjük el annyival, hogy „aki hülye, haljon meg”

A 2020-as év többé-kevésbé mindenki számára nyomasztó volt, ha másért nem, hát a világjárvánnyal kapcsolatos információdömping, a bizonytalan helyzet és a megosztottság miatt. Február másodikán az egészségügyi világszervezet (WHO) az új koronavírus kapcsán az infodemic (az információ és a pandémia összevonásából), magyarul talán a furcsán hangzó „infodémia” fogalmát használta arra az állapotra, amit az eddig nem tapasztalt információs túltengés alakított ki a neten. Útjukra indultak a kártékony kamutanácsok, elkezdtek terjedni a feltevések, miszerint az 5G-s mobilhálózatoknak közük van a koronavírushoz, a Microsoft-alapító Bill Gates vált a konteósok mumusává, és aktivizálták magukat a járványszkeptikusok és a maszkellenesek is – a közösségi média világnézeteket elmozdító aknamezővé vált. A káosz ...
További részletek >>


Felsőbbrendű szabadságharcosoknak hiszik magukat a magyar oltásellenesek

Több mint egy éve jelentek meg az első hírek arról, hogy egy addig ismeretlen vírus bukkant fel a kínai Vuhanban – a tüdőgyulladással járó betegség hamar végigsöpört az egész világon, és olyan mértékű változásokat hozott az életünkben, amire egy évvel ezelőtt még senki nem számított. Abszurdnak tűnik, de rengetegen vannak, akik szerint a koronavírus egy mesterséges vagy akár nem is létező vírus, amit valahogy a politikusok és az új világrend elitjei szabadítottak rá az emberekre az alábbi, egymást sokszor átfedő célokkal. Népirtás. Népirtás azzal a céllal, hogy csak a megfelelő emberek éljék túl a pandémiát. A jelenlegi világrend tönkretétele. Az autonómia kiiktatása. Chipezés, 5G általi engedelmességre késztetés. Gazdasági haszon. Tiltott emberkísérletek. Az immunrendszer gyengítése. A sor folytatható lenne ...
További részletek >>


Borította a brit újranyitást a delta variáns, de ez inkább csak elővigyázatosság

Négy héttel elhalasztják a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások június 21-ére tervezett teljes eltörlését Nagy-Britanniában az esetszámok emelkedése miatt, ezt Boris Johnson jelentette be hétfőn este. A miniszterelnök arról beszélt, a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására, sőt minden nap vizsgálni fogják a helyzetet, és ha két hét múlva úgy látják, hogy a kockázat csökkent, akkor a kormány fenntartja a lehetőséget a július 5-ei teljes nyitásra. A járványügyi adatok hetekkel ezelőtt kezdtek lassú ütemben romlani a szigetországban, ami leginkább azért figyelemreméltó, mert a felnőtt lakosság közel 80 százaléka kapott már legalább egy oltást, 50 százaléknak pedig ...
További részletek >>


Nyáron nem terjed annyira a koronavírus Magyarországon

Egyre több bizonyíték van arra, hogy a koronavírus szezonális, vagyis az előfordulása magától, külső korlátozó intézkedések nélkül hullámzó mintázatot követ egy éven belül. Ez sokáig nyitott kérdés volt a koronavírusnál, de már látható, hogy nyáron nem terjed olyan gyorsan a vírus, mint télen, legalábbis magyarországi viszonyok között – nyilatkozta Ferenci Tamás biostatisztikus, az Óbudai Egyetem docense. „Összetett okai lehetnek annak, hogy egy vírusnál milyen tényezők okozzák a szezonalitást, tulajdonképpen ezt még az influenzánál sem tudjuk teljesen biztosan. Számíthat a napsütés, az UV-sugárzás inaktiválhatja a vírust, illetve az emberek magasabb D-vitamin szintje is jót tehet. A hőmérséklet és a levegő páratartalma is befolyásolhatja a vírus életképességét. De nem csak biológiai kérdésekről lehet szó: ...
További részletek >>


Megkezdik a 12 évesnél idősebb gyerekek oltását Romániában

Romániában megkezdődött szerdán a 12 évet betöltött kiskorúak koronavírus elleni oltása a Pfizer vakcináival, írja az MTI. A román egészségügyi hatóságok az Európai Gyógyszerügynökség pénteken kiadott ajánlására alapozva hagyták jóvá az eddigi 16 éves korhatár további csökkentését. Valeriu Gheorghita katonaorvos, az oltási kampány koordinátora szerint Románia az Európai Unióban elsőként kezdte meg a 12-15 évesek beoltását. A kiskorúak csak egy szülő vagy a törvényes gyám jelenlétében és beleegyezésével kaphatják meg a vakcinát. Az internetes előjegyzési portálon szerdától vált lehetővé az időpontfoglalás a 12 évet betöltött kiskorúak számára is, de a szülők előzetes regisztráció nélkül is elvihetik gyermeküket valamely oltóközpontba. Bukarestben pedig közben megnyílt az ország első, kifejezetten ...
További részletek >>


11 hónapig is immúnisak lehetnek a koronavírusra azok, akik enyhe tünetekkel estek át a betegségen

A koronavírus-fertőzés utáni immunitás még mindig az egyik legnagyobb kérdés a világjárvánnyal kapcsolatban. A Nature tudományos folyóiratban most megjelent egy tanulmány, amely szerint még a fertőzés után 11 hónappal is vannak antitestek a vérben azoknál, akik enyhe tünetekkel estek át a COVID-on, ez pedig akár még azt is jelentheti, hogy a védettség életre szóló – írja a Sicence Daily. A Washington Egyetem orvosi karának kutatói kimutatták, hogy a fertőzés utáni pár hónapban tényleg drasztikusan csökken a vérben található antitestek száma, ez egy normális jelenség, és nem jelenti azt, hogy nincs védettség – az antitestszám ugyanis elér egy bizonyos szintet, és ott tetőzik. A kutatók 11 hónappal a fertőzés után is találtak antitestképző sejteket az alanyok vérében, ami azt jelentheti, hogy az immunitás még jelen ...
További részletek >>


Romániában a koronavíruson átesetteket már nem tekintik védettnek

Romániában szombattól bizonyos kivételekkel feloldják a kültéri maszkviselési kötelezettséget, eltörölték a koronavírus-járvány miatt elrendelt éjszakai kijárási tilalmat és az üzletek nyitvatartásának korlátozását – jelentette be a péntek esti kormányülés után Florin Citu miniszterelnök az MTI tudósítása szerint. A korábbi szabályozásoktól eltérően ugyanakkor a betegségen átesetteket már nem tekintik védetteknek, tehát nem sorolják a beoltottakkal, vagy negatív tesztet felmutatókkal azonos kategóriába – hívta fel a figyelmet a péntek esti sajtóértekezleten Raed Arafat katasztrófavédelmi államtitkár. A kabinet a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló, hétfőn kiadott határozatát módosítva léptette életbe a járványügyi korlátozások fokozatos feloldásának első intézkedéseit. Az új szabályozás ...
További részletek >>


Nem lehet oltással megfékezni a nők elleni erőszakot

Tavaly április elején, nem egészen három héttel a koronavírus-járvány miatt hozott korlátozások elrendelése után írtunk arról, hogy akadnak, akiknek a karanténlét még a koronavírusnál is nagyobb veszélyt jelent, például a családon belüli erőszak áldozatainak. Már akkor sejteni lehetett, hogy ugrásszerűen megnő majd a családon belüli erőszaknak minősülő esetek száma, és valóban elég volt néhány hét arra, hogy világszerte jelentősen megszaporodjanak az ilyen bejelentések. Franciaországban alig három hét leforgása alatt több mint harminc százalékkal nőtt ez a bejelentések száma, Brazíliában ekkorra már majdnem megduplázódott a regisztrált családon belüli bántalmazások száma, míg Kínában nemcsak a segélykérő telefonhívások, de a válások száma is száma is vészjóslóan emelkedett. Világszerte aggasztó adatok Az ...
További részletek >>


Védettségi igazolvány: lehet-e büntetni egy hamis közokirat meghamisítását?

Ki ne ismerné a „minden krétai hazudik, mondta egy krétai” logikai paradoxont, mely a Kr. e. 600 körül élt filozófustól, Epimenidésztől származik. Az én logikai paradoxonom – mely bizonyára nem fog évezredekig fennmaradni – úgy hangzik: „lehet-e büntetni egy hamis közokirat hamisítását”. Márpedig a mi igen fejlett jogrendszerünkben bizony lehet. A kormány rendelete alapján kibocsátott „védettségi igazolvány” ugyanis tartalmában hamis. Vagy éppen nem hamis. A baj az, hogy ránézésre senki nem tudja eldönteni, hogy a kettő közül melyik. Az enyém például hamis volt akkor, amikor megkaptam, de ma már valós. További rébuszok helyett hadd idézzem ide azt a februári (márciusban már módosított) kormányrendeletet, amely a védettségi igazolványok kibocsátásáról szól. Egyebek mellett azt rögzíti ez a rendelet, hogy aki ...
További részletek >>


Balavány: A kormány ugyanolyan észszerűtlenül nyitja az országot, ahogy bezárta

Pénteken Orbán Viktor lenyilatkozta a Kossuthnak, hogy szombaton nagy lendülettel folytatódik a nyitás. Az aznapi adatok a fertőzöttek számának enyhe emelkedéséről szóltak.  Mindenesetre a nyitás azóta is folytatódik, pedig alig akad már szakember, aki ilyen formában pártolná az intézkedéscsomagot, mármint azok közül, akik még meg mernek szólalni. Szakadékok közt egyensúlyozunk: ha nem következik be a nyitás, akkor abból lesz a baj, ha túl gyorsan, akkor meg abból lehet. A napi adatok egyre jobbak, de nem adnak okot diadalmámorra. Pillanatnyilag nagyon úgy fest, hogy a kormány a lehető leggyorsabban a lehető legszélesebbre tárja a kapukat, az ebből fakadó közegészségügyi kockázatokért pedig elhárítja magától a felelősséget. Nem a teraszozók felelőtlenek Ha a nagy képet nézzük, csakugyan látható két örömteli folyamat, ami ...
További részletek >>


Szólj hozzá!