"Minden szó hazugság" – É. Imre tagadja, hogy ő ölte volna meg az eltűnt villanyszerelőket – megkezdődött a tárgyalás

Győr – Nagy médiaérdeklődés mellett megkezdődött hétfőn kilenc óra után néhány perccel a Győri Törvényszéken a két villanyszerelő megölésével vádolt É.Imre büntetőperének első tárgyalási napja.
Forrás >>


További hasonló találatok:

Libazsíros spiritisztából lett betörő László László, a filmvászonra való kalandor

A két világháború közti Magyarország tele volt érdekes emberekkel, akik saját korukban egy-egy magyar város mindenki által ismert alakjai voltak, mostanra azonban szinte mindenki megfeledkezett róluk. Ilyen volt a harmincas évek első felében Magyarország, illetve Erdély legnagyobb városaiban ünnepelt sztárrá vált kötéltáncos, Strohschneider Artúr, vagy épp az Ismeretlen magyarok sorozatunk mai epizódjában bemutatkozó, leginkább betörőként ismertté vált László László is, akinek élettörténete szinte könyörög azért, hogy valaki filmre vigye. Kapcsolódó Az adakozó kötéltáncos, aki pillanatok alatt bevette a Kárpát-medencét Strohschneider Artúr a harmincas évek első felében számos magyar és erdélyi város lakóinak mutatta be elképesztő tehetségét, majd nyom nélkül eltűnt. A rejtélyes életút nyomában. ...
További részletek >>


Ismert milliárdos épít szállodát a Keleti pályaudvar mellett

Budapest képe az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott: város- vagy építészettörténeti szempontból értékes, védett vagy épp védtelen épületeket radíroztak ki a városból – sokszor fontos kulturális veszteséget okozva ezzel –, hogy helyüket társasházak, irodák, illetve szállodák vehessék át. Ezzel párhuzamosan a hosszú időn át teljesen kihasználatlan vagy épp parkolóvá vált foghíjtelkek beépítése is megkezdődött. Az eredmények azonban csak kevés esetben váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a beépítésre szánt földdarabokon nem a belső kerületek zöldterületeinek méretét növelő, a környéken élők életszínvonalát javító vagy a környezetével legalább minimális kapcsolatot ápolni válni vágyó épületek, hanem valódi monstrumok születtek. Ismeretlen Budapest néven futó sorozatunkban ...
További részletek >>


Mi lesz a sérült vak gyerekekkel, akiknek Orbán minden húsvétra küld egy bárányt?

Hosszú éveken át húsvét hetében mindig egy egész bárány érkezett egy sérült vak gyerekeknek otthont adó budai intézménybe. A konyhakész bárányból ünnepi ebéd lett, kivéve az idei évet, ugyanis az intézmény egyik új alkalmazottja azt mondta, hogy inkább kidobja a bárányt, mintsem hogy a gyerekek kapjanak belőle. A történetet a bárány „feladója” teszi még izgalmasabbá, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnökről van szó. A Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthona Óvodája és Általános Iskolája jövőre lesz 40 éves, azonban belső információink szerint nem jó hangulatú, az évfordulóra való készülődéssel telnek a mindennapok. Az alapító Fehér Anna, azaz Anna nővér januári halála óta olyan változások történnek, amelyek miatt a (korábbi) vezetőség és a pedagógusok is aggódnak. A katolikus egyházhoz ...
További részletek >>


Egy hónap után leltek rá a nejlongubóba zárt holttestre

Még csak hajnali háromnegyed hat volt, amikor Fabian belépett a helsingborgi rendőrőrs legfelső emeletén levő tárgyalóba. Pár órán belül itt lesz az egész csapat, hogy meghallgassák Szikla előadását arról, mit talált az ICA Maxi térfigyelő kamerái által készített felvételeken a Lennart Andersson meggyilkolását megelőző hét anyagából. Az utóbbi napokat ugyanis ennek vizsgálatával töltötte, és valamennyien abban reménykedtek, hogy végre sikerül áttörést elérni a nyomozásban, amely – gyanúsított és valami erősebb nyom híján – mindeddig egy helyben állt. Mi az a Matiné? Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár. A Matiné eddigi ...
További részletek >>


Néhány nap alatt eltűnt egy modern villa a Gellért-hegy oldalából, pedig pár éve még védelemre javasolták

Az épített örökség fontos darabjai az elmúlt években sorra tűntek el a hazai városokból, esetleg felismerhetetlenül átalakultak, vagy társasházaknak, középületeknek és villáknak adták át a helyüket. A tempó az elmúlt néhány évben érezhetően egyre gyorsabbá vált, hiszen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) 2012-ben indult szétszedésével egyre gyengült az épületek megmaradásáért küzdő szakemberek érdekérvényesítő képessége. Csodák persze ma is vannak, a helyzet azonban egyre aggasztóbb, hiszen a főváros számos értékes épületéről tűnt el a kerületi, műemléki védelem (vagy egyszerűen nem is volt rajtuk), így a gazdáik könnyen bontási engedélyhez jutnak. A vég felé persze nem csak ez az egy út vezet, hiszen a státuszukat megtartó házak esetében a tulajdonost hiába kötelezik az életveszélyes ...
További részletek >>


Moonwalkolással és láncfűrésszel nyomulnak a magyar politikusok a TikTokon

Az elmúlt évtizedben a politikai kommunikáció meghatározó elemeivé váltak a közösségi médiumok. Talán Donald Trump megválasztása és elnöki karrierje a legjobb példa erre, aki 2016-os győzelmét követően azt nyilatkozta, hogy a Twitter és a Facebook segítségével nyert: Aztán mégis felfüggesztették a hivatalos, korábban elnöki Twitter-fiókját a 2020-as bukása, pontosabban a Capitolium januári ostroma után. Mostanra a magyar politika szereplői is – pártállástól függetlenül – belátták, hogy ez egy olyan hatékony eszköz, amit nem szabad kihasználatlanul hagyniuk. Orbán Viktor az évente sok tízmilliárddal kitömött közmédia helyett általában Facebookon jelenti be a legújabb járványügyi intézkedéseket (az első ilyen élő videós bejelentését annyian akarták egyszerre nézni, hogy lefagyott), az ellenzéki politikusok ...
További részletek >>


Bezárva a homályba – Magyarország egy éve a világjárványban

2020 első napjaiban még csak távoli hírnek tűnt, hogy „rejtélyes” tüdőgyulladásos betegség terjed egy Vuhan nevű kínai város környékén, aztán gyorsan megtanulta a világ a koronavírus szót. A tízmilliós Vuhant karanténba zárták, de január végére Európába is nagy erőkkel érkezett meg a vírus. Nincs koronavírusos beteg Magyarországon, és kevés az esélye a járványnak – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ aznap, amikor az első európai esetekről számolt be a média. Öt nappal később már kormányülésre hívták az akkor még szinte senki által nem ismert országos tiszti főorvost, Müller Cecíliát. Január 31-én, egy nappal azután, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi vészhelyzetet hirdetett, pedig megalakult az operatív törzs. „Minden magyar kórház felkészült az új koronavírusos betegek ...
További részletek >>


Így nézett ki a hegyi luxus – Urak és elvtársak a galyatetői nagyszállóban

Galyatető. Olyan sok kép jelent meg róla évtizedeken át, hogy az is ismerni véli, sőt a hangulatát is el tudja képzelni, aki sosem járt a Mátrában. Pedig ez a jellegzetes hangulat nem is olyan nagyon régi. A trianoni békeszerződést megelőzően a hegyekbe vágyók felvidéki és erdélyi üdülőhelyekre utaztak, az ország szerényebb magaslatai szinte ismeretlenek voltak, és látnivaló gyanánt errefelé jó, ha egy fából ácsolt kilátótornyot tudtak mutatni a helyiek. Fortepan / Erky-Nagy Tibor (balra), Fortepan (jobbra)Fortepan / Schermann Ákos / Schermann Szilárd Kilátás Galyatetőről a Mátrába.Az első fecskék az egyletekbe tömörült hegymászók, természetjárók voltak, lelkes elszántságuk eredményeként épült menedékház kétteraszos étteremmel az 1920-as években Galyatetőn. Úttalan utakon, nem egyszer a hátukon hordták fel a ...
További részletek >>


Lassan visszakapja a régi arcát a magyar szecesszió egyik fontos alkotása

Sokan úgy gondolják, hogy ami díszes, az értékes, ami pedig dísztelen, az egyben értéktelen is – ennek a felfogásnak köszönhető az is, hogy az utóbbi évtizedek műveihez, vagy épp épületeihez kevesen ragaszkodnak, száz, vagy akár ötszáz évvel ezelőtt született társaik népszerűsége azonban töretlen. A helyzet leginkább talán az utcákon járva látható: a historizáló, vagy szecessziós épületeket sokkal többen nézik meg, mint a két világháború közti modernizmus, a Rákosi-korban szocialista realizmusa (szocreál), vagy a Kádár-kor szocialista modernje által létrehozott óriásokat. De mi történik akkor, ha egy eredetileg díszes, majd 1945 után lecsupaszított épületet látunk? – vetődhet fel a kérdés. A válasz itt sem egyértelmű, hiszen a Rákóczi út egy egész tömböt elfoglaló Grünwald-házát minden apró ...
További részletek >>


Megmenekül a pesti belváros utolsó halászháza?

Budapest épületei, utcái és terei számtalan érdekes, vagy épp bizarr történetet rejtenek, emléktáblák, feliratok, vagy látható jelek nélkül ezeket azonban sokszor lehetetlen észrevenni. Ezért született meg az Ismeretlen Budapest néven futó sorozatunk, aminek mai epizódjában Ferencváros szélére utazunk, hogy a színes Zsolnay-épületkerámiákkal fedett Fővám téri Központi Vásárcsarnok (ép. Petz Samu, 1897) hátsó homlokzata, az 1965 óta álló modern áramátalakító (ép. Léstyán Ernő), illetve az utóbbihoz kellemetlenül tapadó hotel (ép. Vadász Bence DLA és Miklós Zoltán, 2019) által uralt Csarnok tér utolsó apró épületét, az első látásra talán értéktelennek tűnő Imre utca 2-t nézzük meg közelebbről. A Vásárcsarnok átadásával a terület városban betöltött szerepe erősen felértékelődött, hiszen a ...
További részletek >>


„Ordítani kezdtek, hogy Sztálingrád, és beleengedtek a szerencsétlen németbe egy sorozatot”

Bár Körmendi István 1957 áprilisa óta, vagyis hatvannégy éve rendel a budai Mészáros utcában, eddig elkerülte a hírnév. Sztárrá válását a koronavírusnak köszönheti, pontosabban annak, hogy januárban személyesen Merkely Béla rektortól kapta meg az első oltását. A jelenetet megörökítő fotó közzététele óta először lassan, majd egyre átütőbb erővel terjedt annak híre világszerte. Amikor nála járunk, egy luxemburgi napilapot mutat, aznap reggel találta a postaládájában – egy ott élő, számára ismeretlen magyartól kapta. Van benne egy róla szóló cikk, és annak külön örül, hogy Angela Merkel kancellárral szerepelhet egy lapon. Bár Körmendi doktor kissé unja már, hogy „sajtó-zarándokhellyé” változott a lakása egyik szobájában kialakított rendelő, az anyai nagyapjától örökölt vajszíve nem engedi, hogy ...
További részletek >>


Mi lesz az Alaptörvénnyel, ha győz az ellenzék?

Amióta nem tűnik irreálisnak, hogy a Fidesz-kormányt le lehet váltani, egyre gyakrabban hangoztatott szlogen, hogy a jogállamot csak jogállami eszközökkel lehet helyreállítani. Ez persze igaz is, helyes is. A kérdés azonban sokkal inkább az, hogy mi a helyzet akkor, hogy ha az, amit le kell váltani, nem jogállam. Fleck Zoltán jogszociológus szerint „nagy valószínűséggel egy 2022-es ellenzéki győzelem után, időlegesen le kell mondanunk a jogállam tiszta érvényesüléséről. De ez soha nem volt másként rendszerváltáskor, nagy forradalmak után”. Egyúttal kifejtette, hogy „ami most van Magyarországon, az nem demokrácia és nem jogállam.” Egy későbbi nyilatkozatában azonban mintha eltért volna ettől az első gondolatától, nevezetesen, hogy átmenetileg lemondhatunk a „jogállam tiszta érvényesüléséről”. Legutóbb ugyanis már ...
További részletek >>


Dézsi Csaba András: Tudom, hogy Orbán milyen ember

Hogy vannak a papagájai? Remekül. Most éppen kilenc papagájunk van, a feleségemnek nemrég sikerült kikeltetnie egyet tojásból. Tenyésztők lettek? Dehogyis, a győri állatkert számára keltettük ki, mi csak felneveljük. Feltettem róla egy videót a Facebook-oldalamra, ahogy AC/DC-re rázza magát. Korábban egy kakast is adományoztunk az állatkertnek: Pihét is a feleségem keltette ki, aztán a győri vaskakas legendájára utalva ő lett a város kakasa. Pihének fontos szerepe lesz az állatkert új gazdasági épületének avatásakor: ő bontja majd ki a csőrével a masnit, ami után lehull majd a lepel. Produkciót fog előadni a város kakasa? Igen, az állatkert munkatársai már be is tanították. Fontos a show-műsor? Az fontos, hogy egy avatás emlékezetes legyen. Például soha nem vágok át ollóval szalagot, mindig csak az ujjaimmal imitálom a ...
További részletek >>


„Én már túléltem a saját halálomat, egy éjszakai forgatás nem fog ki rajtam!” – pályatársak emlékeznek Törőcsik Marira

Hegedűs D. Géza nem egyszer dolgozott együtt Törőcsik Marival annak ellenére is, hogy sosem voltak ugyanazon színházi társulat tagjai: „Fantasztikus pálya, fantasztikus élet… A második világháború utáni magyar kultúrtörténet és színháztörténet egyik legfontosabb művésze távozott sajnos közülünk most. Az ő jelenléte attól volt varázslatos és nagy léptékű, hogy bármilyen szerepben is láttuk, filmen vagy színházban, az volt az érzése, élménye az embernek, hogy közülünk van reprezentálva valaki. Minden megnyilvánulásában, mélységében, őszinteségében, humorában, nőiességében, érzékiségében, szépségében, emberi minőségében olyan volt ő, akikkel szeretünk együtt lenni, akik állandóan hordozzák az igazságot. Törőcsik Mari volt maga az igazság a színpadon és filmen is” – összegezte a színésznő ...
További részletek >>


Semmi sincs jól? Tíz vers a mai Magyarországról

Biró Krisztián: Dzsenga Éveket bepótolni egy félig teli ágytál mellett: így képzelem az optimizmust. A sok gumitalpú várakozás nyilván kikezdi a padlót. A csoszogó kulcscsomók, az ápolók cigiszünete. Mi bírja el a lehajtott fejeket ott? Mennyit süllyedhet alattuk egy emelet? A kórházi folyosók előbb-utóbb alagutak lesznek. Tarkómon metró. Mielőtt felszállok, kettőt lépek a mozgólépcsők felé. Pedig most tényleg nem kerestem kibúvókat. Visszajáróért nyúltam az automata aljához, és csak úgy ott volt a tízforintosok között. Ez a pohár kevésbé műanyag,mint a kávé benne – ilyeneket mondok majd, ha ébren leszel. Most láttam a napelemeketaz utcánk mellett.Tudják ezek, hogy az egész faluszeméttel tüzel telente?Fel sem kell nézned hozzá,elég, ha beleszagolsz:a mi égboltunk poliészter. Beszélni fogok, hogy ne kérdezhess. Mi ...
További részletek >>


De ki lopta el a professzor kabátját? – 70 éves lett Romsics Ignác

Látva a nem lankadó történészi aktivitását, nem mondhatni teljes bizonyossággal, hogy a ma 70 éves Romsics Ignác túl lenne életpályája csúcsán, legfontosabb művein. Ki tudja, lehet, hogy még készül néhány nagy dobással. Az viszont tényként rögzíthető, hogy amit eddig letett az asztalra, az az elmúlt fél évszázad magyar történetírásának meghatározó szeletét jelenti. Felsorolni is hosszú lenne, hogy az elmúlt több mint három évtizedben (1990 óta tanít) az egymást követő generációkból hány neves történész került ki a kezei alól. Megkértük hat egykori tanítványát – Ablonczy Balázs, Bödők Gergely, Egry Gábor, Hatos Pál és Turbucz Dávid történészt, valamint Kácsor Zsolt író-újságírót –, elevenítsenek fel egy-egy személyes, Romsics Ignáchoz fűződő történetet, amely gyakran eszükbe jut, ha felidézik ...
További részletek >>


Egész családok égtek halálra – 111 éve történt az elfeledett magyar tragédia

Ököritófülpös kicsit olyan, mint Budapest. Abból a szempontból legalábbis, hogy három település, Szatmárököritó, Fülpös és Mácsa összeolvadásával egy folyó két partján jött létre. A 12. századtól lakott Mácsa lakosságát hol a pestis tizedelte, hol az urai telepítették át oda, ahol nagyobb szükségük volt a dolgos kezekre, a falu ezért többször elnéptelenedett. A 19–20. század fordulóján, amikor Szatmárököritóhoz csatolták, már csak egyetlen tanyából állt. Szatmárököritó és Fülpös ugyancsak középkori települések: előbbit 13., utóbbit 14. századi iratok említik először. A két falut a Szamos választotta el egymástól, a Szatmári-síkságnak ez a része az Ecsedi-láphoz tartozott, míg a 19. század végén (a hatékonyabb mezőgazdasági termelés érdekében) a területet lecsapolták, a folyót pedig lassú ...
További részletek >>


Öt budapesti épület, ami megérdemelné az újjászületést

Budapest kivételes épületállományában megtaláljuk az elmúlt évszázadok minden korstílusát: romantikus egyemeletes lakóházakat, gótikus részleteket rejtő barokk polgárházakat, historizáló és szecessziós bérpalotákat, a két világháború közti modernizmus példáit, vagy épp a szocialista modern csak kevesek által értékként kezelt gyöngyszemeit. A helyzet azonban távolról sem ideális, hiszen ezek a csodák sokszor igen rossz állapotúak, köszönhetően az elmúlt hetvenöt évben történt változásoknak, így a védettség hiányának, a szocializmus évtizedeiben uralkodó szemléletmódnak – felújítások helyett a homlokzatok, illetve a belső terek sokkal kisebb anyagi forrásokból történő egyszerűsítését részesítették előnyben –, vagy épp az átlagemberek, illetve önkormányzatok számára előteremthetetlen méretű ...
További részletek >>


Eltűnik Psota Irén szülőháza, irodaház lesz a helyén

Még idén eltűnik a józsefvárosi Tömő utca két háza – derül ki az Index szerda esti cikkéből. A Corvin-projekt folytatásaként lebontandó épületek telkére a világszerte számtalan ingatlanfejlesztésért – többek közt a teljes a Corvin-projektet, a zuglói Cordia Terrace Residence-eket, illetve a Marina City-lakóparkot – felelő Futureal-csoport építi fel a Corvin Innovation Campus 1 nevű kilencszintes irodaházat, ami 15800 négyzetméternyi irodaterülettel gazdagítja majd a környéket, a második ütemben pedig ez a szám újabb 13800 négyzetméterrel nő majd. A Corvin sétány meghosszabbításaként megvalósuló projekt hivatalos oldalán olvasható információk szerint az épület szinte teljesen érintésmentes lesz, így a lámpakapcsolók, a liftek, illetve az ajtók a dolgozói mágneskártyák érintésével működnek majd, de ...
További részletek >>


Megpuccsolta a kormányt a mianmari hadsereg, de egyelőre nem látni, mit akart elérni

Hétfőn a mianmari hadsereg bejelentette, hogy az elcsalt választás, valamint a koronavírus-krízis miatt átvette a hatalmat az ország felett, és egy évre rendkívüli állapotot hirdetett. Mindez pár órával azután történt, hogy letartóztatták Aun Szan Szu Kji miniszterelnököt és az ország több más vezetőjét – U Wint Mjint államelnököt, minisztereket, több régió vezetőjét, ellenzéki politikusokat, írókat, aktivistákat – is. A parlament mintegy négyszáz tagját arra kényszerítették, hogy otthonukban maradjanak. Vagyis megpuccsolták a választott kormányt, az ország vezetését pedig a katonai főparancsnok Min Aung Hlaing vette át. Az átmeneti államelnök a korábbi tábornok, eddigi alelnök, Mjint Sve lett. Arra kérem az embereket, ne fogadják el, reagáljanak és teljes szívből tiltakozzanak a hadsereg puccsa ellen – áll egy ...
További részletek >>


Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


A ködbe vesztek – 46 éve történt az utolsó ferihegyi légikatasztrófa

Napok óta ronda, téli idő volt Budapesten 1975 januárjának közepén. Ha nem fújt a csípős szél, a városra sűrű, hideg köd ereszkedett. A napilapok röviden írtak arról, hogy a rossz látási viszonyok miatt akadozik a légiközlekedés. A Kádár-kori Magyarország legjelentősebb napilapja, a Népszabadság január 14-én, kedden a következőről számolt be: Hétfő délelőtt még valamennyi menetrendszerű járat elstartolt a Ferihegyi repülőtérről. Délután 3-tól azonban sűrű köd ülte meg a repülőteret és környékét, emiatt a Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) gépei Európa- szerte a különböző célállomásokon vesztegelnek, mivel Ferihegy nem tudja fogadni őket. A sűrű köd a késő esti órákban is tartott. A Malév HA-MOH lajstromjelű repülőgépének utolsó útjáról Pásztóy András a Magyar Repüléstörténeti ...
További részletek >>


A ködbe vesztek – 46 éve történt az utolsó ferihegyi légikatasztrófa

Napok óta ronda, téli idő volt Budapesten 1975 januárjának közepén. Ha nem fújt a csípős szél, a városra sűrű, hideg köd ereszkedett. A napilapok röviden írtak arról, hogy a rossz látási viszonyok miatt akadozik a légiközlekedés. A Kádár-kori Magyarország legjelentősebb napilapja, a Népszabadság január 14-én, kedden a következőről számolt be: Hétfő délelőtt még valamennyi menetrendszerű járat elstartolt a Ferihegyi repülőtérről. Délután 3-tól azonban sűrű köd ülte meg a repülőteret és környékét, emiatt a Magyar Légiközlekedési Vállalat (Malév) gépei Európa- szerte a különböző célállomásokon vesztegelnek, mivel Ferihegy nem tudja fogadni őket. A sűrű köd a késő esti órákban is tartott. A Malév HA-MOH lajstromjelű repülőgépének utolsó útjáról Pásztóy András a Magyar Repüléstörténeti ...
További részletek >>


„Apa, te vagy az? Semmi bajom. Fizess nekik, jó?”

Tóth Lajos, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság helyettes vezetője 1991. július 4-én sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy egy Farkas Helga nevű fiatal lány napokkal korábbi eltűnése okán zsarolás bűntette miatt indítottak eljárást. A korabeli büntető törvénykönyv tényállásait kihasználva a dél-alföldi rendőrök tehát nem a bűncselekmény gyanúját nélkülöző közigazgatási eljárás keretében foglalkoztak a fiatal lány eltűnésével, ugyanakkor a valószínűsíthető emberrablók telefonhívásai és pénzkövetelései okán zsarolás címén indultak el. Tették ezt amiatt, hogy Magyarországon egészen 1993-ig a Btk.-ból hiányzott az emberrablás tényállása – és ennek az ügynek köszönhetően jelent meg először. Farkas Helgáért a zsarolók fél millió márkát követeltek a családtól, ez akkori forgalmi értéken ...
További részletek >>


Ritter Imre felelősségét pedzegeti a soroksári német közösség a helyi iskola körüli botrányban

A Jelen cikke szerint néhány napja felháborodott Facebook-posztban tudatta a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat (SNNÖ), hogy a Grassalkovich Antal Általános Iskola igazgatójának pedagógus igazgatói pályázatát elutasították. „Nemzetiségi oktatási intézményünk így igazgató nélkül marad. Ezt nem értékelhetjük másképpen, mint a német nemzetiségi, sváb közösségünket ért aljas támadásnak” – írták. A lap szerint a soroksári német közösség rendkívül elégedetlen Ritter Imre német nemzetiségi képviselő munkájával. Szabó Szabolcs, a térség független országgyűlési képviselője szerint a történet szálai messzebbre nyúlnak: Soroksár 1994-ben kivált Pesterzsébetből és népszavazás útján vált önálló kerületté. Első megválasztott polgármestere, Geiger Ferenc az önállósodást követően több cikluson ...
További részletek >>


G. Fodor Gábor: A Mészáros Lőrinc-sztori lényegtelen

G. Fodor Gábor, bár az Orbán-csapat tagja, állítása szerint Habony Árpáddal ellentétben nem tanácsadója a kormányfőnek. Önkritikusan beszél arról, hogy évekkel ezelőtt politikai terméknek nevezte a polgári Magyarországot, szerinte „ez hülyeség volt”. A politológussal Az Orbán-szabály című új könyve apropóján beszélgettünk, mely vállaltan elfogult kiadvány, de ígérete szerint segít megérteni, hogy mit miért csinált a kormányfő az elmúlt években. Szerint az orbáni politikát a hitből indulva lehet megérteni, aki kétellyel közelít, az kudarcra van ítélve. Nem tudja, hogy ha lenne egy baloldali Mészáros Lőrinc, akkor Orbán tematizálná-e ezt az ügyet. Egyébként is úgy látja: a Mészáros-sztori lényegtelen. Karácsony Gergelytől sok mindent meg kellene kérdezni, de nem kérdezik meg. Úgy látja, a Fidesz sose hergelte ...
További részletek >>


Csendes óbudai utcában rejtőzik egy híres magyar építész otthona

Ha egy száz évvel ezelőtt dolgozó építész otthonát kell elképzelnünk, a legtöbben talán egy nagy belmagasságú, fényben úszó, tágas térre gondolnak, aminek minden négyzetcentiméterét tervrajzok és makettek foglalják el. A valóság sokszor ennél jóval prózaibb volt, hiszen a tervezők bérházak tetőterébe épített műteremlakások helyett apró, környezetükbe olvadó házakban töltötték a mindennapjaikat. Így tett a XX. század első harmadának legfontosabb hazai templomépítője, Foerk Ernő is (1868–1934), aki a falusias Óbuda akkor még százszámra létező földszintes házainak egyikét, a Föld utca 61-et vásárolta meg, hogy annak falai mögött rendezze be az otthonát. A két világháború közti bérházépítési hullám, a szocializmus panelrengeteg-építkezései, illetve az elmúlt harminc évben feltűnt ingatlanbefektetők ...
További részletek >>


Tényleg pedofil-nyilvántartás kell a gyermekek védelméhez?

A pedofilok ne rejtőzködhessenek, ne reménykedhessenek abban, hogy elbújhatnak, hogy megússzák. Következménye lesz, akár ha csak egy ujjal is a hozzányúlnak a gyermekeinkhez – ezt mondta a többi között a fideszes Selmeczi Gabriella, amikor május végén az Országgyűlésben ismertette a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló törvényjavaslatot, amely egyebek a pedofil bűnelkövetőket listázó nyilvántartás létrehozását tartalmazta. Elterelő hadművelet A parlament már elkezdte a vitát az indítványról, amelyet a Jobbiktól az MSZP-ig ellenzéki képviselők is a támogatásukról biztosítottak, amikor a kormányoldal egy módosító javaslatban melegellenes rendelkezésekkel egészítette ki azt. A kedden elfogadott törvény, amelyet az ellenzéki pártok közül a Jobbik is megszavazott, megtiltja a 18 éven aluliak ...
További részletek >>


A Nagykörút közelében állhatott volna a világ legnagyobb zsinagógája

A Markó utca mentén ma egymást érik a fővárosi, országos szinten is fontos épületek: az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Székesfőváros Elektromos Műveinek egykori alállomása és bérháza, a Magyar Pénzjegynyomda, a Magyar Királyi Igazságügy-minisztérium otthonaként született három óriás (ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria otthona), továbbá az Országos Mentőszolgálat (eredetileg a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület) központja. De természetesen alakulhatott volna minden másként is: a Pesti Izraelita Hitközség 1889 tavaszán egy belvárosi telek átengedését kérte a Székesfővárostól, azért, hogy azon iskolát építhessen. Az októberre a belügyminiszter asztaláig jutott kérés végül célt ért, így a Pesti Központi Kerületi Bíróság mai telkének egy részét ingyenesen ...
További részletek >>


„A rendőr beletérdelt az asszony hátába, hogy lebilincselje, közben itt volt az egész család, és néztük”

Azt akarják, hogy elmenjünk innen. El akarnak elüldözni, erről szól ez a háború, meg is mondták rég. A rendőrök meg a mezőőr. Kóka József a szoba közepén áll, jó órája ömlik belőle a szó. Egyik történetből ugrunk a másikba, hajmeresztő részletek követik egymást, verekedés, hatósági túlkapások, néha alig lehet követni, olyan lendülettel beszél a férfi az őket ért sérelmekről. „Nem csak rólam van szó, a családról is. Meg másokról, akik már elköltöztek innen. Például Kiss Józsefről, ő sem bírta már, menjen el hozzá is, ugyanezt elmondja, mint én. Tönkre akarnak tenni, nézze át a papírokat, abban benne van minden, lássa, én igazat beszélek.” Farkas Norbert / 24.huFelvezetéssel, hepehupás földúton bucskáztunk be Kókáék házához. Utánuk már nem lakik senki, csak a szabolcsi dinnye- és dohányföldek ...
További részletek >>


Szólj hozzá!