Nem csak az épületbontások, de a jellegtelen ráépítések is rombolják Budapest utcaképét

A mai Budapest képét nem csak az értékes épületállomány lassú eltűnése, a sokszor fantáziátlan lakó- és irodaházak megjelenése, de az elszaporodó tetőtérbeépítések illetve emeletráépítések is jócskán megváltoztatják. Ezek néhány példáját két évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be, a hasonló projektek azonban azóta sem tűntek el, sőt, a koronavírus-járvány kezdete óta néhány félbehagyott projekt is újult erőre kapott.

Ilyen az Újbuda-központ metróállomás felett az elmúlt tíz évben – az Allee bevásárlóközpontnak (2007-2009), az 1977-ben átadott elődje részeit hasznosító Fehérvári úti Vásárcsarnoknak (2008) köszönhetően – újra nyüzsgő hellyé vált kereszteződéstől néhány lépésnyire álló Október huszonharmadika utca 17. esete is – az 1942-ben született, hullámzó homlokzatú társasház öt évvel ezelőtt kapott zöld utat a teljes karaktere elvesztésével járó bővítés felé, a munkák azonban az építés korai szakaszában megálltak, és csak hosszú szünet után indultak újra.

A második világháborút megelőző, illetve azt követő években életre hívott tömb többi tagja jóval jellegtelenebbek és egyszerűbbek a cikkünkben tárgyalt lakóháznál, így elmondhatjuk, hogy az épületcsoport egyetlen kiemelkedő tagjának arcát sikerül éppen gyökeresen megváltoztatni, mégpedig nem is akárhogyan:

a legegyszerűbb eszközökkel, egy pillanatra sem megpróbálva alkalmazkodni a lendületes főhomlokzathoz, sőt, az egyszerű üvegpanelekkel örökre elvéve azt a vonzerőt, ami eddig az épület sajátja volt.

A főhomlokzat átalakulása.
Kolba és Társai Építészstúdió Kft. A főhomlokzat átalakulása – balra a 2016-os állapotok, jobbra pedig a látványterv

Egyértelműnek látszik, hogy a befektető és a tervező a nagy üvegfelületekkel a luxuskategóriába kívánja pozicionálni az új otthonokat, ennek akadályát azonban

nemcsak az utcakép jelenlegi állapota, hanem maguk az ötlettelen, üvegháznak is beillő panelek jelentik.

Az épület előtti járdán végigsétálva a bővítés ugyan láthatatlan, a bevásárlóközpont és a vásárcsarnok felől nézve azonban leginkább olyan képet nyújt, mintha a lakók növénytermesztéssel próbálnának meg részlegesen önellátóvá válni.

A ház hátsó homlokzata, a Baranyai tér felől – balra az építés megkezdése előtti állapotok, jobbra pedig a látványterv
Kolba és Társai Építészstúdió Kft. A ház hátsó homlokzata, a Baranyai tér felől – balra az építés megkezdése előtti állapotok, jobbra pedig a látványterv

A házra igazi ékszerdobozként, sőt, erkélyei miatt Budapesten egyedülállóként – ez tévedés, hiszen a városban állnak még hasonló, egykorú társai – hivatkozó Kolba és Társai Építészstúdió által jegyzett tervek 2016 őszén, egy, az I. kerületi Kormányhivatalnál lefolytatott engedélyezési eljárás végén kaptak zöld utat a megvalósulás felé.

Mindezt megelőzte azonban a XI. kerületi Önkormányzat Építészeti-műszaki Tervtanácsának pozitív kicsengésű településképi véleménye.

A tanács három alkalommal tárgyalta az ügyet: az első két alkalommal nem javasolták az engedélyezést, harmadszorra azonban – a homlokzat képének újbóli benyújtása után – végül jóváhagyták a terveket.

A munkák 2017-ben megkezdődtek, egy idő után azonban mindenféle látható előjel nélkül leálltak. Az építési engedély hatályát végül 2018 és 2019 nyarán is sikeresen meghosszabbították, sőt, másfél évvel ezelőtt új engedélyezési eljárás is indult a Kormányhivatalánál.

Az építési ügyekről számot adó ÉTDR szerint ez a 2019 decemberében zöld utat kapott kérés a meglévő felvonó meghosszabbítását, átalakítását, illetve a korábbi engedély módosítását foglalta magában, így a munkák hosszú kihagyás után, némi áttervezést követően folytatódhattak.

Állásukról 2020 októberében az építésziroda vezetője, Kolba Mihály a cég Facebook-oldalán, fotókkal számolt be. Itt jól látszott, hogy az még távol állnak a befejezéstől, annak ellenére, hogy a projekt oldalán a cég 2018-at jelölt meg a munkák befejezésének éveként.

Az átadás időpontja persze teljesen mellékes, hiszen a lényeges kérdésen mindez nem változtat:

miért kaphattak engedélyt a ház homlokzati arányait, és távlati képét teljesen átformáló tervek?

A Baranyai tér felé jóval szürkébb arccal néző épület 1948 óta megszakítás nélkül társasház státuszt élvez, így a két új lakószint megjelenését nyilvánvalóan maguk a lakók is támogatták.

Döntésük nem példa nélküli, hiszen a budapesti épületállomány jó része az elmúlt évtizedekben nem kapott teljes, átfogó felújítást, így az ingatlanbefektetők legtöbbször a teljes ház épület külső és belső felújítását vállalják – cserébe azért, hogy zöld utat kapjanak a bővítések. (Az elmúlt években számos és rossz példát is láthattunk erre, de sajnos a kevésbé szerencsés megoldások vannak túlsúlyban.)

A terveknek ezután az önkormányzatnál is zöld utat kellett kapnia, ennek pedig semmiféle akadálya sem volt, hiszen a közvetlen szomszédainál némiképp alacsonyabb Október huszonharmadika utca 17. a döntés idején sem élvezett műemléki védettséget, sőt, a ráépítéssel együtt sem kívánt tovább nyújtózni, mint a tömbre vonatkozó, kerületileg szabályzott maximális beépítési magasság.

Háztörténet

Az Asztalos László és birtoktársai megrendelésére, Kudelka György (1908–1964) és Simó Gábor (1908-1944, 1935-ig édesapja, Schöntheil Richárd vezetéknevét viselte) tervasztalán született, 1942-ben átadott ötemeletes ház képét hetvenöt éven át az emeletenként két-két félköríves, műkővel borított terasz, illetve az ezek közti, szintén ívelt falú homlokzatrész uralta, a környék legmozgalmasabb arcú tagjává téve a minden szinten három otthont rejtő épületet, ahol még a konyhákból áradó illatok a szomszédokhoz való átjutásának megakadályozására is gondoltak:

„Az utcai garzonlakások előszobáit főzőfülkének használni nem szabad, mert a lépcsőházba tóduló konyhagőz és szag az összes lakók érdekét sértené” – olvasható az 1941 májusában kelt építési engedélyben

A II-V. emeleten lévő otthonok közül kilencben okozott károkat a háború. Ezeket a gondokat 1947-1948-ban Fenyves Zoltán tervei szerint orvosolták, mikor a tulajdonjogokat meglepő módon már nem Asztalos, hanem az építész, Kudelka György és birtoktársai gyakorolták.

Az épület történetét felderítő Mesélő Házak szerint a belső tér is megtartotta az eredeti képét. így a mellékhelyiségek márványmozaik burkolata, a tölgyfaparketta, a modern, süllyesztett fürdőkád, a jó eséllyel a zuglói Zsolnay-gyárban készült mosdók is túlélték a háborút. Egy részük remélhetőleg ma is szolgálja a lakókat.

A hatályos törvények szerint nem volt tehát gátja a bővítésnek, a kerületi főépítész – ezt a posztot akkor a MOL Campus 120 méteres tornyának még magasabbra építéséért kardoskodó Takács Viktor töltötte be – által vezetett Építészeti-Műszaki tervtanácsnak azonban  le kellett folytatnia egy településképi véleményezési eljárást, aminek legfőbb feladata a leadott tervrajzok bírálata volt. A beruházás a fentebb említett nehézségek után azonban végül átjutott a kerületen, majd jogerős építési engedélyt kapott, így az idén talán már az első új lakók is az új szinteken karácsonyozhatnak majd.

 

Az Október huszonharmadika utca 17. esete kitűnő példa arra, hogy ötlet, vagy akarat híján egy kitűnő helyen – több fontos tömegközlekedési útvonal, illetve szolgáltatóegységek tucatjai mellett – fekvő épületet is pillanatok alatt jellegtelenné lehet tenni, pedig a kortárs építészek kezében számtalan eszköz létezik arra, hogy egy, már álló épületet úgy bővítsenek, hogy az szervesen elkülönüljön az eredetitől, vagy épp adaptálja az abban használt formákat és megoldásokat.

A tervezők saját bevallásuk szerint nem kívántak konkurálni a Budapest ostroma után eredeti állapotába visszaállított ház utca felől látható hullámaival, hiszen – amint ezt egy, a saját oldalukon lévő beszélgetésben írják – abból „nagy káosz, kavarodás” lett volna. Hozzáteszik azonban, hogy az üvegfalaknak köszönhetően gyönyörű kilátást élvezhetnek majd a VI. emeleti teraszon, vagy a homlokzat síkjától hátrahúzott VII. emeleti bővítmény üvegfalán kitekintve.

Kilátás a bevásárlóközpontra, a tömegközlekedés és az autók zajától nyüzsgő Október huszonharmadika utcára, és az iskolaudvarra
Google Street View Kilátás a bevásárlóközpontra, a tömegközlekedés és az autók zajától nyüzsgő Október huszonharmadika utcára, és az iskolaudvarra

Az iroda a Baranyai tér felé néző, jóval szürkébb homlokzatot érintő, még szervetlenebb ráépítést is röviden bemutatja: az egy általános iskola fákkal körülvett udvara, illetve egy futballpálya felé néző „ritmikusan kialakított teraszok […] megkoronázzák, díszítik az amúgy gyenge építészeti színvonalú, meglévő hátsó homlokzatunkat” – olvasható az oldalukon.

A tervekkel, a munkák leállásával, illetve az építési munkálatok okozta esetleges károkkal kapcsolatos kérdéseinket a Budapest Főváros Kormányhivatala Dél-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztályának is feltettük, ők azonban válaszukban kifejtették: azok nem számítanak közérdekű adatnak, így a kért információkat nem adhatják ki.

The post Nem csak az épületbontások, de a jellegtelen ráépítések is rombolják Budapest utcaképét first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Eltűnik az irgalmasrendiek budai iskolája, negyvennégy lakás kerül a helyére

Lebontják a Gellérthegy utca 7. szám alatti iskolaépületet, helyén pedig lakóépület születik majd – derül ki a Budavári Önkormányzat saját Facebook-oldalán közzétett közleményből. A decemberben indult munkálatok során az iskolához tartozó Naphegy utca 12-14. képe is átalakul majd, hiszen az utód a teljes telket elfoglalja majd. Az épület alá kerülő, 58 férőhelyes mélygarázs miatt a telken álló két fát is kivágják, helyére azonban a befektető hét másikat ültet – olvasható a kevés részletet eláruló bejegyzésben.  A változás mértékét mindez azonban nem szemlélteti, hiszen jelen esetben egy XIX. század végi épület tűnik el a városból, helyét pedig egy kortárs óriás veszi át. Az épület alapjait az Attila úti bentlakásos iskolát ide költöztető Irgalmas Nővérek tették le, hiszen két grófnő, Győry ...
További részletek >>


Női szerzetesrend újítja fel Buda egyik legidősebb házát

Budapest arca folyamatosan változik: a századfordulón még tömegével létező apró, földszintes házak előbb kisebb-nagyobb historizáló, szecessziós, vagy épp modernista bérpalotáknak adták át a helyüket, számuk pedig Budapest ostromának, a szocializmus évtizedeinek, illetve a rendszerváltás óta eltelt harminc év változásainak köszönhetően tovább csökkent. Bontásukat rossz állapotuk, idejétmúltságuk, a háborús sérülések, vagy a telket nagyobb beépítéssel kihasználni akaró beruházói akaratok tették elkerülhetetlenné, így a XIX. század derekán született épületek akkor is védendő értékeknek számítanak, ha különleges építészeti megoldásokat egyáltalán nem vonultatnak fel. Nem kérdés, hogy kiradírozásukkal a múlt egy darabja veszik el örökre – épp ezért is gerjesztenek ellenállást a Budapest 1873-as ...
További részletek >>


Túlépített szörnnyé alakul egy századfordulós óbudai lakóház

Egy nagyvárosban minden építészeti kornak helye van, így fontos, hogy a Várnegyedben álló barokk lakóházak, a historizáló bérpaloták, az irodistákkal teli századfordulós óriások, a szecessziós villák, illetve az 1945-1989 közti korszak nívós modern köz- és lakóépületei mellett a fővárosban a modern építészetnek is jusson hely. Nem mindegy azonban, hogy a kortárs tervezők milyen módon hagynak nyomot a városon, és az sem, hogy hol szabnak gátat az értékes épületállomány átalakulásának. A kerületek, illetve a főváros az elmúlt harminc évben sokféleképp próbáltak meg gátat szabni a változásoknak: számos kerületben engedélyezték, máshol pedig több-kevesebb sikerrel próbálták megfékezni a ráépítési, illetve bontási hullámot. Az elmúlt években azonban elfogytak a fegyvereik, hiszen az építési jogkörök jó ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Újra élhető közparkká alakítaná a Városligetet a főváros

Az elmúlt években Budapest képét számos nagy építkezés változtatta meg, a folyamat pedig ma is folytatódik: védelemre érdemes, vagy védett épületek tűnnek el, vagy épp fenyegeti őket a lebontás veszélye, a zöldterület mennyisége pedig az új építkezéseknek köszönhetően csökken. Az indokolatlan fakivágások nemcsak a foghíjtelkeken, de a különböző parkokban is jelentkeznek: kitűnő példa erre a Liget-projekt, aminek részeként a magyar kormány a világ egyik első közparkjába, a Christian Heinrich Nebbien által kétszáz évvel ezelőtt megtervezett Városligetbe helyezné a múzeumi negyedet, felújítás és helyreállítás helyett ezzel még távolabbra lökve azt az ideális állapottól – hiszen az emberek így nem pihenni, sétálni, vagy épp futni járnának a minden társadalmi osztálynak kikapcsolódást nyújtó kertként ...
További részletek >>


Görögkatolikus kulturális központtá alakítják Bajor Gizi egykori otthonát

A zuglói villanegyed tele van meglepetésekkel: a Tisza-gyilkosság egykori helyszíne, a Róheim-villa mellett az ünnepelt portréfestő, László Fülöp középkori várkastélynak beillő művészházával, egy rejtélyes üvöltő oroszlánnal, és Rákosi Mátyás egykori otthonával is találkozhatunk. A sort persze a végtelenségig folytathatnánk, hiszen az épületek jó részében éltek ismert személyek, vagy építészeti értékük miatt érdemelnék meg, hogy többet beszéljünk róluk: kitűnő példa erre az Ilka és Ida utca sarkán álló Schuler-villa, ami mérete és díszei miatt is felhívja magára a figyelmet: Az 1910 márciusában építési engedélyt kapott kétemeletes szecessziós villa megrendelője Schuler József (1858-1913), tervezője pedig a telket 1908-ban megvásárló építész, Benedek Dezső (1869-1932) volt. Bergerből lett ...
További részletek >>


Új példakép állhat nemsokára a százéves bérházakat lebontó befektetők előtt

Az idei év fővárosi épületek bontásáról szóló hírek egész sorával, köztük a Wichmann kocsma, illetve a Márványmenyasszony étterem egykori otthonainak ügyével indult, nem csak ez a két történet zárult azonban megnyugtató módon. Az 1887-ben épült, mai arcát 1931-ben elnyerő Krisztina tér 8. az utóbbi években üresen állt, hasznosítására pedig egyre kevesebb esély látszott. Az önkormányzat 2016-ban így túladott rajta, remélve, hogy eladásával a szomszédos tűzfalak eltűnését, illetve egy igényes lakóépület megjelenését segítik elő. Az illegális lakóknak ideig-óráig otthont adó, különböző források szerint egy, a Várnegyedből induló középkori alagútrendszerhez is csatlakozó ház ugyanis komoly problémákkal küzd, így megmentésére a Budavári Önkormányzatnak egyszerűen nincs lehetősége. Kapcsolódó ...
További részletek >>


Felrobbantott híddarab és elsüllyedt uszály is fekszik a vízben a Szabadság híd alatt

A Duna által kettéválasztott Budapestet ma tizenhárom közúti és két vasúti híd köti össze, állandó átkelőhelyet azonban hosszú évszázadokon át nem találhattunk volna az 1873-ig külön városokként működő Buda és Pest között. Az első kőhíd gondolata ugyan már 1436-ban kipattant az udvarát alig három évtizeddel korábban Budára költöztető Luxemburgi Zsigmond fejéből, de sem ő, sem a trónon őt követő I. Mátyás nem valósította meg a nagy álmot, sőt, az négy évszázadon át pihent. Az ügyet gróf Széchenyi István karolta fel újra: munkájának köszönhetően 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét, hét évvel később, 1849. november 20-án pedig át is adták a forgalomnak. A hajóhidak kora ezzel örökre lejárt – gondolták Pest és Buda vezetői, és rövidesen lebontották az akkor negyvenhárom dereglye által ...
További részletek >>


Kutyafürdők árasztották el a két világháború közti Budapestet

A lassan százötvenedik születésnapját ünneplő Budapesten száznegyven évvel ezelőtt jelentek meg az első fürdőszobák, a következő évtized hajnalán pedig már a fővárosi épületek közel háromnegyedében elérhető volt a vezetékes víz. A lakosság jó része azt azonban csak a konyhai csapon át vehette igénybe, bár a középosztály tagjainak pénztárcájára célzó bérpalotákban már alapkövetelménnyé vált a fürdőszoba. Ez persze nem jelentette azt, hogy a lehetőségeket mindenki kihasználta, hiszen – amint azt Fónagy Zoltán A hétköznapi élet története című oldalán írja – az egész testet hetente egyszer mosták meg, a napi rutinnak pedig csak a reggeli, hideg vizes arcmosás és szájöblítés, illetve a kellemetlen illatokat árasztó helyek esti megmosása, illetve a fogmosás volt a része. A kor embereinek rendszeres ...
További részletek >>


Toronyházas, túlépített városnegyed születhet az Újpesti-öbölben

Az elmúlt években egymást érték a budapesti felhőkarcoló-vita lezárását megcélzó ötletek, melyekből egyelőre csak a MOL Campus válik valósággá: a huszonnyolc emeletes, százhúsz méter magas irodatorony építése már jócskán előre haladt, 2022-ben pedig meg is nyithatja a kapuit a MOL-csoport dolgozói, illetve a tetőteraszról körbe nézni vágyó látogatók előtt. A világhírű Foster + Partners és a FintaStudio közreműködésében, a berlini KINZO belsőépítészeti megoldásaival épülő óriás azonban távolról sem az egyetlen torony, ami az elmúlt években a városban épült, hiszen a húsz évvel ezelőtt toronyházépítésre kijelölt területen, a Göncz Árpád városközpont tőszomszédságában lévő Agora Tower 65 méteres épülete már áll, bérlői is vannak. Agora Tower A Váci út és a Róbert Károly körút ...
További részletek >>


A hetvenöt éves Bródy János hetvenöt fontos sora

75 éves lett a magyar pop-rock műfaj legtöbbet idézett szövegírója, aki a magyar nyelvű popzenei dalszövegírás megteremtője is egyben. Bár könnyűzene bőven volt már az Illés előtt is, az még egy egészen másik műfaj volt, mint a fiatalság tényleges hangját képviselő rock and roll, vagy ahogy azokban az években emlegették: beat. Bródy János és Szörényi Levente elsőként ismerték fel, hogy ebben a zenében sokkal több van annál, minthogy megtanulják és eljátsszák a menő angolszász slágereket, és gyorsan kiderült, hogy Bródynak kivételes érzéke van a szövegíráshoz. Mert ugyan számos dalszövegírónk lett a hatvanas évek közepe óta eltelt több mint fél évszázadban, de olyan, aki ennyire könnyedén intézett el társadalmi és nemzedéki problémákat, és rezonálni tudott a tizen-, huszonévesek tényleges problémáira, nem ...
További részletek >>


Közpark és egy új fogadóépület kerül az egykori belügyminisztériumi kórház lebontott épületeinek helyére

Az elmúlt években Budapest-szerte számos, épületbontásokkal járó projekt indult el, kitörölve a főváros épített örökségének értékes, vagy épp kevésbé értékes elemeit. A Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál álló századfordulós szanatóriumok, illetve az államosítások után, a Belügyminisztérium kezébe kerülve tovább bővített épületegyüttest 2007-ben hagyta el az utolsó beteg. Tizenkét évnyi sodródás, illetve több felmerült, majd elvetett álom után a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezébe jutott a terület. Az utóbbi években számos értékes ingatlant (történetük itt olvasható) ingyenesen megszerző MMA az ötvenhárom éve létező Magyar Építészeti Múzeumot, illetve a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központot (MÉM-MDK) tervezte a területre telepíteni, a tervek közül azonban a közelmúltig csak ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Mozgalmas történelmű ház tűnik el az Alagút közeléből

Rövidesen eltűnhet a Budai Váralagút közelében álló I. Krisztina tér 8. alatti ház – adta hírül vasárnap a Falanszter. Az oldal az egyemeletes, zárterkélyes épület mozgalmas történetének főbb eseményeit is felidézte. Az 1887-ben a lisztkereskedő Beranek Elek megrendelésére, Schumy Rezső tervei szerint épült ház lakólistája magáért beszél, hiszen nem csak a Budai Dalárdát négy évtizeden át vezető zeneszerző-pedagógus-szakíró Hoppe Rezső, és a Budapest ostroma alatt felrobbantott budapesti hidak roncsainak kiemelésében, illetve a Kossuth híd építésében oroszlánrészt vállaló gépészmérnök, Machovits István nevét találhatjuk meg rajta, de Dóczy Lórándét is, aki a Honvéd Repülő-Kísérleti Intézet, illetve a német-magyar együttműködésből a háború közepén született Dunai Repülőgépgyár mellett a mai ...
További részletek >>


Hrutka János: Nem kis bátorság kellett Gulácsi tettéhez, ismerve a közeget

„»Kicsi, gyere ide, menjél fel az étterembe a kávémért, tudod, presszókávé, cukor nélkül, tejszínhabbal, ha visszaértél, akkor ott az a sporttáska, kapaszkodj bele, azt neked kell áthoznod Újpestre, ott majd megmondom, mit csinálsz vele.« Simon Tibi tudott vicces is lenni néha, de a tiszteletre nevelésben, az öltözői fegyelem terén és a fiatalok terelgetésében nem ismert ellenvetést. Én sem kérdeztem vissza, tettem, amit egy fiatalnak tennie kellett. Kiérve a Megyeri útra, üres stadion fogadott, csak a külön utakon, rendőri kísérettel érkező ferencvárosi szimpatizánsok voltak a szektorukban. »Kicsi, hozd a táskát, indulunk.« Átsétálva az üres pályán egy kifeszített rácsrész fogadott, ahol át kellett préselnem az irtó nehéz, hatalmas csomagot, el sem bírták kapni a másik oldalon, nagy csattanással esett a sivár, omladozó ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Túlméretezett óriás kerülhet a Gellérthegy oldalába

Magyarországon a politikai réteg sokszor fontos szerepet tölt be a különböző épületekről való értékítéletek megszületésekor: az elmúlt években épp ennek köszönhetően tűntek el, vagy alakultak felismerhetetlenné a szocializmus évtizedeinek nívós építészeti munkái. Nincs ez másként a Matthias Corvinus Collegium Somlói út mentén álló épületeivel sem, hiszen a 2001 óta általuk használt kollégium (Spiró Éva, 1969-1971), illetve a 2020-ban a Balassi Intézettől az MCC-t akkor még fenntartó alapítványhoz került az irodaépület (a kétszeres Ybl-díjas Pázmándi Margit 1985-re megszületett munkája) átadása után a Munkásőrség országos parancsnokságának, illetve tisztképzőjének adott otthont. Kovács Zoltán, Kollektív Műterem / Wikimedia CommonsSulyok Miklós művészettörténész egyenesen így jellemezte az együttest: a ...
További részletek >>


Eltűnik Psota Irén szülőháza, irodaház lesz a helyén

Még idén eltűnik a józsefvárosi Tömő utca két háza – derül ki az Index szerda esti cikkéből. A Corvin-projekt folytatásaként lebontandó épületek telkére a világszerte számtalan ingatlanfejlesztésért – többek közt a teljes a Corvin-projektet, a zuglói Cordia Terrace Residence-eket, illetve a Marina City-lakóparkot – felelő Futureal-csoport építi fel a Corvin Innovation Campus 1 nevű kilencszintes irodaházat, ami 15800 négyzetméternyi irodaterülettel gazdagítja majd a környéket, a második ütemben pedig ez a szám újabb 13800 négyzetméterrel nő majd. A Corvin sétány meghosszabbításaként megvalósuló projekt hivatalos oldalán olvasható információk szerint az épület szinte teljesen érintésmentes lesz, így a lámpakapcsolók, a liftek, illetve az ajtók a dolgozói mágneskártyák érintésével működnek majd, de ...
További részletek >>


Eltűnik a két évszázadot túlélt budai étterem, a Márványmenyasszony épülete

Hétről hétre egyre biztosabbá válik, hogy a néhány évtized múlva születő történelemkönyvek az elmúlt évekre – és talán az ezután következőkre – is úgy emlékeznek majd vissza, mint arra a korszakra, mikor Budapest értékes épületei sokszor mindenféle kreativitást, vagy a múlt megőrzésére való törekvés legkisebb jelét is mellőző lakó- és irodaházaknak adták át a helyüket, hiszen megállás nélkül követik egymást a bontásokról, ráépítésekről, illetve különböző, a városképet pusztító intézkedésekről szóló hírek. Néhány nappal karácsony előtt az Ismeretlen Budapest néven futó, a főváros idős épületeinek sorsával és történetével foglalkozó cikksorozatunkban közel másfél évvel ezelőtt hosszan bemutatott Márvány utcai étterem, a Márványmenyasszony felett kezdtek gyűlni a sötét felhők: az I. ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Színházként is jól működne a Dob utcai trafóház

A budapesti elektromos hálózatnak az elmúlt száz évben – az elektromos áramot használó lakások, illetve a különböző gépek számának meredek növekedése miatt – egyre nagyobb igényeket kellett kielégítenie, így újabb és újabb transzformátor-állomásokra volt szükség. A folyamatosan fejlődő, minden építészeti korszak lenyomatát őrző fővárosban a Kádár-kor hajnalán bukkant fel legutóbb a kérdés, ami jókora fejtörést okozott: milyen épületekkel oldják ezt meg? A tervezők folytathatták volna a Román testvéreknek a Markó utcában sikerre vitt ötletét, miszerint az ipari épületnek illeszkednie kell a szomszédaihoz, a modern építészet azonban egyáltalán nem ezt diktálta. Kapcsolódó Mit rejt a villámkezű férfi ágyékkötője? A mindkét kezében villámot tartó belvárosi szobor nem épp úgy készült ...
További részletek >>


Ilyen arccal születhet újjá a Krisztina tér lebontásra ítélt épülete

Az idei január a fővárosi épületek szemszögéből igen rosszul indult, hiszen számos olyan épület bontásáról röppentek fel hírek, amik száz-százötven év alatt Budapest városképének szerves részévé, sőt, lakóik, illetve a bennük feltűnt csoportok miatt sokszor nem csak építészet-, de város- és kultúrtörténeti jelentőséggel is rendelkeznek. A Wichmann kocsmájaként elhíresült Kazinczy utca 55. , illetve az 1793-ban alapított Márványmenyasszony az utolsó pillanatban ugyan megmenekülni látszik, a Várkert rakparton készülő túlépítés, a századfordulós húsbolt fölé tornyosuló Mester utcai társasház, a BME kampuszán születő új óriás, illetve az MTA egykori Központi Kémiai Kutatóintézetének egyelőre rejtélyes átalakítása azonban jó eséllyel nem fog akadályba ütközni. Nem minden épületet lehet azonban ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


Egy rég elfelejtett gyógyfürdő vize törhet újra felszínre Újbudán

Ismét felépítik az egykor világhírű Erzsébet Sósfürdőt Újbudán címmel jelent meg az Indexen szerda este a hír, miszerint nemsokára újjászületik Európa egykor harmadik legnagyobb forgalmú gyógyfürdője, a helyzet ennyire azonban mégsem egyértelmű. Az írás röviden az intézmény történetét is bemutatja: az 1853-ban még zöldségtermesztőknek otthont adó területen egy gazdálkodó, Schleisz György egy öntözésre szánt kút kiépítésekor fedezte fel, hogy a felszínre törő víz nem édes, hanem sós, az Unger Ferenc patikus által végzett vizsgálatok pedig bebizonyították: a glaubersóban gazdag forrás Európa egyik legjobbja. A férfi azonnal megvásárolta a telket, majd 1855-ben fürdőházat, illetve ivócsarnokot építtetett rá. A munkálatok során fény derült arra, hogy a területen nem egy, hanem három forrás is található. Az ...
További részletek >>


Öt budapesti épület, ami megérdemelné az újjászületést

Budapest kivételes épületállományában megtaláljuk az elmúlt évszázadok minden korstílusát: romantikus egyemeletes lakóházakat, gótikus részleteket rejtő barokk polgárházakat, historizáló és szecessziós bérpalotákat, a két világháború közti modernizmus példáit, vagy épp a szocialista modern csak kevesek által értékként kezelt gyöngyszemeit. A helyzet azonban távolról sem ideális, hiszen ezek a csodák sokszor igen rossz állapotúak, köszönhetően az elmúlt hetvenöt évben történt változásoknak, így a védettség hiányának, a szocializmus évtizedeiben uralkodó szemléletmódnak – felújítások helyett a homlokzatok, illetve a belső terek sokkal kisebb anyagi forrásokból történő egyszerűsítését részesítették előnyben –, vagy épp az átlagemberek, illetve önkormányzatok számára előteremthetetlen méretű ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Szólj hozzá!