Nem csak az épületbontások, de a jellegtelen ráépítések is rombolják Budapest utcaképét

A mai Budapest képét nem csak az értékes épületállomány lassú eltűnése, a sokszor fantáziátlan lakó- és irodaházak megjelenése, de az elszaporodó tetőtérbeépítések illetve emeletráépítések is jócskán megváltoztatják. Ezek néhány példáját két évvel ezelőtt hosszú cikkben mutattuk be, a hasonló projektek azonban azóta sem tűntek el, sőt, a koronavírus-járvány kezdete óta néhány félbehagyott projekt is újult erőre kapott.

Ilyen az Újbuda-központ metróállomás felett az elmúlt tíz évben – az Allee bevásárlóközpontnak (2007-2009), az 1977-ben átadott elődje részeit hasznosító Fehérvári úti Vásárcsarnoknak (2008) köszönhetően – újra nyüzsgő hellyé vált kereszteződéstől néhány lépésnyire álló Október huszonharmadika utca 17. esete is – az 1942-ben született, hullámzó homlokzatú társasház öt évvel ezelőtt kapott zöld utat a teljes karaktere elvesztésével járó bővítés felé, a munkák azonban az építés korai szakaszában megálltak, és csak hosszú szünet után indultak újra.

A második világháborút megelőző, illetve azt követő években életre hívott tömb többi tagja jóval jellegtelenebbek és egyszerűbbek a cikkünkben tárgyalt lakóháznál, így elmondhatjuk, hogy az épületcsoport egyetlen kiemelkedő tagjának arcát sikerül éppen gyökeresen megváltoztatni, mégpedig nem is akárhogyan:

a legegyszerűbb eszközökkel, egy pillanatra sem megpróbálva alkalmazkodni a lendületes főhomlokzathoz, sőt, az egyszerű üvegpanelekkel örökre elvéve azt a vonzerőt, ami eddig az épület sajátja volt.

A főhomlokzat átalakulása.
Kolba és Társai Építészstúdió Kft. A főhomlokzat átalakulása – balra a 2016-os állapotok, jobbra pedig a látványterv

Egyértelműnek látszik, hogy a befektető és a tervező a nagy üvegfelületekkel a luxuskategóriába kívánja pozicionálni az új otthonokat, ennek akadályát azonban

nemcsak az utcakép jelenlegi állapota, hanem maguk az ötlettelen, üvegháznak is beillő panelek jelentik.

Az épület előtti járdán végigsétálva a bővítés ugyan láthatatlan, a bevásárlóközpont és a vásárcsarnok felől nézve azonban leginkább olyan képet nyújt, mintha a lakók növénytermesztéssel próbálnának meg részlegesen önellátóvá válni.

A ház hátsó homlokzata, a Baranyai tér felől – balra az építés megkezdése előtti állapotok, jobbra pedig a látványterv
Kolba és Társai Építészstúdió Kft. A ház hátsó homlokzata, a Baranyai tér felől – balra az építés megkezdése előtti állapotok, jobbra pedig a látványterv

A házra igazi ékszerdobozként, sőt, erkélyei miatt Budapesten egyedülállóként – ez tévedés, hiszen a városban állnak még hasonló, egykorú társai – hivatkozó Kolba és Társai Építészstúdió által jegyzett tervek 2016 őszén, egy, az I. kerületi Kormányhivatalnál lefolytatott engedélyezési eljárás végén kaptak zöld utat a megvalósulás felé.

Mindezt megelőzte azonban a XI. kerületi Önkormányzat Építészeti-műszaki Tervtanácsának pozitív kicsengésű településképi véleménye.

A tanács három alkalommal tárgyalta az ügyet: az első két alkalommal nem javasolták az engedélyezést, harmadszorra azonban – a homlokzat képének újbóli benyújtása után – végül jóváhagyták a terveket.

A munkák 2017-ben megkezdődtek, egy idő után azonban mindenféle látható előjel nélkül leálltak. Az építési engedély hatályát végül 2018 és 2019 nyarán is sikeresen meghosszabbították, sőt, másfél évvel ezelőtt új engedélyezési eljárás is indult a Kormányhivatalánál.

Az építési ügyekről számot adó ÉTDR szerint ez a 2019 decemberében zöld utat kapott kérés a meglévő felvonó meghosszabbítását, átalakítását, illetve a korábbi engedély módosítását foglalta magában, így a munkák hosszú kihagyás után, némi áttervezést követően folytatódhattak.

Állásukról 2020 októberében az építésziroda vezetője, Kolba Mihály a cég Facebook-oldalán, fotókkal számolt be. Itt jól látszott, hogy az még távol állnak a befejezéstől, annak ellenére, hogy a projekt oldalán a cég 2018-at jelölt meg a munkák befejezésének éveként.

Az átadás időpontja persze teljesen mellékes, hiszen a lényeges kérdésen mindez nem változtat:

miért kaphattak engedélyt a ház homlokzati arányait, és távlati képét teljesen átformáló tervek?

A Baranyai tér felé jóval szürkébb arccal néző épület 1948 óta megszakítás nélkül társasház státuszt élvez, így a két új lakószint megjelenését nyilvánvalóan maguk a lakók is támogatták.

Döntésük nem példa nélküli, hiszen a budapesti épületállomány jó része az elmúlt évtizedekben nem kapott teljes, átfogó felújítást, így az ingatlanbefektetők legtöbbször a teljes ház épület külső és belső felújítását vállalják – cserébe azért, hogy zöld utat kapjanak a bővítések. (Az elmúlt években számos és rossz példát is láthattunk erre, de sajnos a kevésbé szerencsés megoldások vannak túlsúlyban.)

A terveknek ezután az önkormányzatnál is zöld utat kellett kapnia, ennek pedig semmiféle akadálya sem volt, hiszen a közvetlen szomszédainál némiképp alacsonyabb Október huszonharmadika utca 17. a döntés idején sem élvezett műemléki védettséget, sőt, a ráépítéssel együtt sem kívánt tovább nyújtózni, mint a tömbre vonatkozó, kerületileg szabályzott maximális beépítési magasság.

Háztörténet

Az Asztalos László és birtoktársai megrendelésére, Kudelka György (1908–1964) és Simó Gábor (1908-1944, 1935-ig édesapja, Schöntheil Richárd vezetéknevét viselte) tervasztalán született, 1942-ben átadott ötemeletes ház képét hetvenöt éven át az emeletenként két-két félköríves, műkővel borított terasz, illetve az ezek közti, szintén ívelt falú homlokzatrész uralta, a környék legmozgalmasabb arcú tagjává téve a minden szinten három otthont rejtő épületet, ahol még a konyhákból áradó illatok a szomszédokhoz való átjutásának megakadályozására is gondoltak:

„Az utcai garzonlakások előszobáit főzőfülkének használni nem szabad, mert a lépcsőházba tóduló konyhagőz és szag az összes lakók érdekét sértené” – olvasható az 1941 májusában kelt építési engedélyben

A II-V. emeleten lévő otthonok közül kilencben okozott károkat a háború. Ezeket a gondokat 1947-1948-ban Fenyves Zoltán tervei szerint orvosolták, mikor a tulajdonjogokat meglepő módon már nem Asztalos, hanem az építész, Kudelka György és birtoktársai gyakorolták.

Az épület történetét felderítő Mesélő Házak szerint a belső tér is megtartotta az eredeti képét. így a mellékhelyiségek márványmozaik burkolata, a tölgyfaparketta, a modern, süllyesztett fürdőkád, a jó eséllyel a zuglói Zsolnay-gyárban készült mosdók is túlélték a háborút. Egy részük remélhetőleg ma is szolgálja a lakókat.

A hatályos törvények szerint nem volt tehát gátja a bővítésnek, a kerületi főépítész – ezt a posztot akkor a MOL Campus 120 méteres tornyának még magasabbra építéséért kardoskodó Takács Viktor töltötte be – által vezetett Építészeti-Műszaki tervtanácsnak azonban  le kellett folytatnia egy településképi véleményezési eljárást, aminek legfőbb feladata a leadott tervrajzok bírálata volt. A beruházás a fentebb említett nehézségek után azonban végül átjutott a kerületen, majd jogerős építési engedélyt kapott, így az idén talán már az első új lakók is az új szinteken karácsonyozhatnak majd.

 

Az Október huszonharmadika utca 17. esete kitűnő példa arra, hogy ötlet, vagy akarat híján egy kitűnő helyen – több fontos tömegközlekedési útvonal, illetve szolgáltatóegységek tucatjai mellett – fekvő épületet is pillanatok alatt jellegtelenné lehet tenni, pedig a kortárs építészek kezében számtalan eszköz létezik arra, hogy egy, már álló épületet úgy bővítsenek, hogy az szervesen elkülönüljön az eredetitől, vagy épp adaptálja az abban használt formákat és megoldásokat.

A tervezők saját bevallásuk szerint nem kívántak konkurálni a Budapest ostroma után eredeti állapotába visszaállított ház utca felől látható hullámaival, hiszen – amint ezt egy, a saját oldalukon lévő beszélgetésben írják – abból „nagy káosz, kavarodás” lett volna. Hozzáteszik azonban, hogy az üvegfalaknak köszönhetően gyönyörű kilátást élvezhetnek majd a VI. emeleti teraszon, vagy a homlokzat síkjától hátrahúzott VII. emeleti bővítmény üvegfalán kitekintve.

Kilátás a bevásárlóközpontra, a tömegközlekedés és az autók zajától nyüzsgő Október huszonharmadika utcára, és az iskolaudvarra
Google Street View Kilátás a bevásárlóközpontra, a tömegközlekedés és az autók zajától nyüzsgő Október huszonharmadika utcára, és az iskolaudvarra

Az iroda a Baranyai tér felé néző, jóval szürkébb homlokzatot érintő, még szervetlenebb ráépítést is röviden bemutatja: az egy általános iskola fákkal körülvett udvara, illetve egy futballpálya felé néző „ritmikusan kialakított teraszok […] megkoronázzák, díszítik az amúgy gyenge építészeti színvonalú, meglévő hátsó homlokzatunkat” – olvasható az oldalukon.

A tervekkel, a munkák leállásával, illetve az építési munkálatok okozta esetleges károkkal kapcsolatos kérdéseinket a Budapest Főváros Kormányhivatala Dél-Budai Építésügyi és Építésfelügyeleti Osztályának is feltettük, ők azonban válaszukban kifejtették: azok nem számítanak közérdekű adatnak, így a kért információkat nem adhatják ki.

The post Nem csak az épületbontások, de a jellegtelen ráépítések is rombolják Budapest utcaképét first appeared on 24.hu.

Forrás >>


További hasonló találatok:

Megújul a fél évszázada üresen álló egykori Népgőzfürdő környezete

Budapest tele van magára hagyott épületekkel, amik megújulására sokszor már csak matematikai esély látszik. Így van ez a Margit hídtól északra fekvő, ma két patinás fürdőnek – a Szent Lukácsnak, illetve a Veli Bejnek –, továbbá a Császár fürdőre épült Császár-Komjádi Béla Sportuszodának is otthont adó Felhévíz rég elfeledett intézménye, a századfordulón a városrész nyüzsgő főutcájának számító Frankel Leó úti Népgőzfürdő épületével is. A lőpormalmok, majd hagyományos társaik működését segítő Malom-tó partján, a világ legnagyobb, jelenleg is feltárás alatt álló vizes barlangja, a Molnár János-barlang feletti közfürdőt a Lukács fürdő tulajdonosai építtették, tervezésére pedig 1893 derekán a Lukácsot is kiépíteni kezdő id. Ray Rezsőt (Ray Rezső Lajos, 1845–1899) kérték fel. A török kori ...
További részletek >>


Évek óta le akar bontani egy értékes házat a XIII. kerületi önkormányzat

A XIII. kerület 2002-ben indított, az első években félig az állam, majd teljes egészében az önkormányzat által finanszírozott bérlakás-építési programjában 2019-ig 632 új otthon – köztük ötvenhat bérlakás, illetve fiatal párok életkezdését segítő fecskelakás – született. A szám valamivel magasabb is lehetne, az önkormányzat előtt azonban évek óta megoldhatatlannak tűnő feladat áll: a Kartács utca 20. esete, ami az elmúlt évtizedben szép lassan eltűnő magyar műemlékvédelem munkájának egyik ritka, sikeres példája. Az önkormányzati tulajdonban lévő, semmiféle védelmet nem élvező négylakásos épületet szomszédjaival együtt (Kartács utca 18.-26.) a kerület lakásgazdálkodási koncepciótervében bontásra jelölték ki, 2015 szeptemberében pedig a helyére tervezett, negyvennyolc lakásos társasház tervei is ...
További részletek >>


Eltűnik az irgalmasrendiek budai iskolája, negyvennégy lakás kerül a helyére

Lebontják a Gellérthegy utca 7. szám alatti iskolaépületet, helyén pedig lakóépület születik majd – derül ki a Budavári Önkormányzat saját Facebook-oldalán közzétett közleményből. A decemberben indult munkálatok során az iskolához tartozó Naphegy utca 12-14. képe is átalakul majd, hiszen az utód a teljes telket elfoglalja majd. Az épület alá kerülő, 58 férőhelyes mélygarázs miatt a telken álló két fát is kivágják, helyére azonban a befektető hét másikat ültet – olvasható a kevés részletet eláruló bejegyzésben.  A változás mértékét mindez azonban nem szemlélteti, hiszen jelen esetben egy XIX. század végi épület tűnik el a városból, helyét pedig egy kortárs óriás veszi át. Az épület alapjait az Attila úti bentlakásos iskolát ide költöztető Irgalmas Nővérek tették le, hiszen két grófnő, Győry ...
További részletek >>


Túlépített szörnnyé alakul egy századfordulós óbudai lakóház

Egy nagyvárosban minden építészeti kornak helye van, így fontos, hogy a Várnegyedben álló barokk lakóházak, a historizáló bérpaloták, az irodistákkal teli századfordulós óriások, a szecessziós villák, illetve az 1945-1989 közti korszak nívós modern köz- és lakóépületei mellett a fővárosban a modern építészetnek is jusson hely. Nem mindegy azonban, hogy a kortárs tervezők milyen módon hagynak nyomot a városon, és az sem, hogy hol szabnak gátat az értékes épületállomány átalakulásának. A kerületek, illetve a főváros az elmúlt harminc évben sokféleképp próbáltak meg gátat szabni a változásoknak: számos kerületben engedélyezték, máshol pedig több-kevesebb sikerrel próbálták megfékezni a ráépítési, illetve bontási hullámot. Az elmúlt években azonban elfogytak a fegyvereik, hiszen az építési jogkörök jó ...
További részletek >>


Új példakép állhat nemsokára a százéves bérházakat lebontó befektetők előtt

Az idei év fővárosi épületek bontásáról szóló hírek egész sorával, köztük a Wichmann kocsma, illetve a Márványmenyasszony étterem egykori otthonainak ügyével indult, nem csak ez a két történet zárult azonban megnyugtató módon. Az 1887-ben épült, mai arcát 1931-ben elnyerő Krisztina tér 8. az utóbbi években üresen állt, hasznosítására pedig egyre kevesebb esély látszott. Az önkormányzat 2016-ban így túladott rajta, remélve, hogy eladásával a szomszédos tűzfalak eltűnését, illetve egy igényes lakóépület megjelenését segítik elő. Az illegális lakóknak ideig-óráig otthont adó, különböző források szerint egy, a Várnegyedből induló középkori alagútrendszerhez is csatlakozó ház ugyanis komoly problémákkal küzd, így megmentésére a Budavári Önkormányzatnak egyszerűen nincs lehetősége. Kapcsolódó ...
További részletek >>


Felrobbantott híddarab és elsüllyedt uszály is fekszik a vízben a Szabadság híd alatt

A Duna által kettéválasztott Budapestet ma tizenhárom közúti és két vasúti híd köti össze, állandó átkelőhelyet azonban hosszú évszázadokon át nem találhattunk volna az 1873-ig külön városokként működő Buda és Pest között. Az első kőhíd gondolata ugyan már 1436-ban kipattant az udvarát alig három évtizeddel korábban Budára költöztető Luxemburgi Zsigmond fejéből, de sem ő, sem a trónon őt követő I. Mátyás nem valósította meg a nagy álmot, sőt, az négy évszázadon át pihent. Az ügyet gróf Széchenyi István karolta fel újra: munkájának köszönhetően 1842-ben letették a Lánchíd alapkövét, hét évvel később, 1849. november 20-án pedig át is adták a forgalomnak. A hajóhidak kora ezzel örökre lejárt – gondolták Pest és Buda vezetői, és rövidesen lebontották az akkor negyvenhárom dereglye által ...
További részletek >>


Toronyházas, túlépített városnegyed születhet az Újpesti-öbölben

Az elmúlt években egymást érték a budapesti felhőkarcoló-vita lezárását megcélzó ötletek, melyekből egyelőre csak a MOL Campus válik valósággá: a huszonnyolc emeletes, százhúsz méter magas irodatorony építése már jócskán előre haladt, 2022-ben pedig meg is nyithatja a kapuit a MOL-csoport dolgozói, illetve a tetőteraszról körbe nézni vágyó látogatók előtt. A világhírű Foster + Partners és a FintaStudio közreműködésében, a berlini KINZO belsőépítészeti megoldásaival épülő óriás azonban távolról sem az egyetlen torony, ami az elmúlt években a városban épült, hiszen a húsz évvel ezelőtt toronyházépítésre kijelölt területen, a Göncz Árpád városközpont tőszomszédságában lévő Agora Tower 65 méteres épülete már áll, bérlői is vannak. Agora Tower A Váci út és a Róbert Károly körút ...
További részletek >>


Lázár János: Orbán Viktor állja és adja is a pofonokat, de amint korrektül viselkednek vele, simulékonyabbá válik

Gyakran mond olyat, amivel nem ért egyet? Mikor mondtam olyat? 2018 márciusában a világ tán legélhetőbb városa, Bécs egy szegletében arról készített drámai zenei aláfestésű videót, hogy migránsok róják a koszos utcákat, s már senki nem beszél németül. Másfél évvel később, 2019 novemberében Horthy kormányzó kenderesi sírját koszorúzta azzal, hogy „bajtársaival és szövetségeseivel megmentette Magyarországot… hős katona volt, igaz magyar hazafi, akire főhajtással kell emlékeznünk”. Vállalható videók, senki nem kényszerített az elkészítésükre. Mindkét mű előtt pár nappal önkormányzati választást bukott Hódmezővásárhelyen. Véletlen egybeesés. Mondják, azért igyekezett fideszesebb lenni a legfideszesebbeknél, nehogy a párton belüli ellenfelei, kihasználva meggyöngülését, a torkára tegyék a kést. Inkább ...
További részletek >>


Mozgalmas történelmű ház tűnik el az Alagút közeléből

Rövidesen eltűnhet a Budai Váralagút közelében álló I. Krisztina tér 8. alatti ház – adta hírül vasárnap a Falanszter. Az oldal az egyemeletes, zárterkélyes épület mozgalmas történetének főbb eseményeit is felidézte. Az 1887-ben a lisztkereskedő Beranek Elek megrendelésére, Schumy Rezső tervei szerint épült ház lakólistája magáért beszél, hiszen nem csak a Budai Dalárdát négy évtizeden át vezető zeneszerző-pedagógus-szakíró Hoppe Rezső, és a Budapest ostroma alatt felrobbantott budapesti hidak roncsainak kiemelésében, illetve a Kossuth híd építésében oroszlánrészt vállaló gépészmérnök, Machovits István nevét találhatjuk meg rajta, de Dóczy Lórándét is, aki a Honvéd Repülő-Kísérleti Intézet, illetve a német-magyar együttműködésből a háború közepén született Dunai Repülőgépgyár mellett a mai ...
További részletek >>


Százmilliárdokkal hizlalták megkerülhetetlenné a kormányközeli elitképzőt

Két hónappal a 2010-es országgyűlési választás után a kormányra kerülő Fidesz majdnem a legmagasabb szinten képviseltette magát egy kis oktatási intézmény diplomaosztóján. Az ellenzéki frakcióvezetőből miniszterelnök-helyettessé előrelépő, hosszú ideje az ELTE jogi karának Politkatudományi Intézetében oktató Navracsics Tibor beszédéből a résztvevők arra emlékeznek a legjobban, hogy úgy fogalmazott, „eddig ellenszélben kellett működnötök, de most jön a hátszél”. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítója, Tombor András maga is arról beszélt a diákoknak, hogy a szűk után jönnek a bő esztendők. De azt akkor még senki sem tudhatta, hogy az onnantól évenként menetrend szerint érkező több százmilliós kormányzati dotációk csak a kezdetet jelentik, és tíz év múlva az oktatási szférában korábban nem látott ...
További részletek >>


Eltűnik a két évszázadot túlélt budai étterem, a Márványmenyasszony épülete

Hétről hétre egyre biztosabbá válik, hogy a néhány évtized múlva születő történelemkönyvek az elmúlt évekre – és talán az ezután következőkre – is úgy emlékeznek majd vissza, mint arra a korszakra, mikor Budapest értékes épületei sokszor mindenféle kreativitást, vagy a múlt megőrzésére való törekvés legkisebb jelét is mellőző lakó- és irodaházaknak adták át a helyüket, hiszen megállás nélkül követik egymást a bontásokról, ráépítésekről, illetve különböző, a városképet pusztító intézkedésekről szóló hírek. Néhány nappal karácsony előtt az Ismeretlen Budapest néven futó, a főváros idős épületeinek sorsával és történetével foglalkozó cikksorozatunkban közel másfél évvel ezelőtt hosszan bemutatott Márvány utcai étterem, a Márványmenyasszony felett kezdtek gyűlni a sötét felhők: az I. ...
További részletek >>


Suhajda Szilárd: Nincs menekülő út, de úgysem tudnál futni

Dávid hirtelen felült. Öklendezni kezdett, majd az ölébe hányt, ami a -35 fokos hidegben szinte azonnal ráfagyott a hálózsákjára. Ápolgattam, simogattam, próbáltam tenni valami hasznosat ebben a szerencsétlen helyzetben. Az éjszaka lényegében alvás nélkül, a társamat folyton itatva, a ruháját tisztogatva, a remény pislákoló lángját égve tartva telt el. Reggel dönteni kellett a hogyan továbbról. 7400 méteren, a K2 3-as táborában nincs helye a köntörfalazásnak. Itt nem létezik olyan, mint a filmekben. Nem kapod fel a sérült társad, és nem viszed le a hátadon a hegyről. De olyan sincs, hogy a hóna alá nyúlsz, és úgy támogatod tovább felfelé. Ebben a magasságban az ember örül, ha létezni tud. A társmentés a legtöbb esetben lehetetlen küldetés. Nem bármi áron, bizonyos módon A K2 az extrém magasság okozta terhelés, az ...
További részletek >>


Ilyen arccal születhet újjá a Krisztina tér lebontásra ítélt épülete

Az idei január a fővárosi épületek szemszögéből igen rosszul indult, hiszen számos olyan épület bontásáról röppentek fel hírek, amik száz-százötven év alatt Budapest városképének szerves részévé, sőt, lakóik, illetve a bennük feltűnt csoportok miatt sokszor nem csak építészet-, de város- és kultúrtörténeti jelentőséggel is rendelkeznek. A Wichmann kocsmájaként elhíresült Kazinczy utca 55. , illetve az 1793-ban alapított Márványmenyasszony az utolsó pillanatban ugyan megmenekülni látszik, a Várkert rakparton készülő túlépítés, a századfordulós húsbolt fölé tornyosuló Mester utcai társasház, a BME kampuszán születő új óriás, illetve az MTA egykori Központi Kémiai Kutatóintézetének egyelőre rejtélyes átalakítása azonban jó eséllyel nem fog akadályba ütközni. Nem minden épületet lehet azonban ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Most polgármesterként használja az áldoktoriját, korábban az MNB közpénzmilliói tették hírhedtté

Kertész-Bakos Ferenc 2019 októbere óta vezeti a Veszprém megyei Rigácsot, miután a 117 érvényes szavazat majd kétharmadának megszerzésével elnyerte el az apró falu polgármesteri posztját. A férfi – a sajtó által korábban alaposan taglalt – előélete akkor válik újra érdekessé, amikor felmegyünk a falu honlapjára, és azt láthatjuk, hogy Kertész-Bakos a neve előtt doktori címet használ. Rigács község honlapjaRáadásul a nemzeti jogszabálytár tanúsága szerint doktorként is szignózza a település önkormányzati rendeleteit, ahogy neve doktori címmel együtt szerepel az önkormányzat 2020-as költségvetése alatt, de más alkalommal is. (Vagy lásd még itt.) Ezen ez okmányon pedig az látszik, hogy Kertész-Bakos doktorként tette le a polgármesteri esküt, amelyben az a kitétel is szerepel, hogy polgármesterként Magyarország ...
További részletek >>


Békés Márton: Jobboldali, magyar konzervatív pozícióból mindig lesz mi ellen lázadni

Egy gondolatkísérlet erejéig fogadjuk el, hogy Békés Márton a „kormányzati kultúrpolitika mögötti főideológus”, írtuk előző könyvéről szóló cikkünkben. Ez a megállapítás és más, főleg baloldali véleményformálóktól származó, hasonló állítást megfogalmazó idézetek teszik ki a Kulturális hadviselés fülszövegét. Provokáció? Poén? Pimaszkodás, persze. Ha az ember könyvet ír, örül, ha észreveszik. Nem azért írok, hogy másokat provokáljak vagy kellemetlen helyzetbe hozzak, de ezeket a megjegyzéseket viccesnek találtam. Az elmúlt években kialakult egy olyan vélemény, hogy én lennék „a magyar etnonacionalista rezsim legtehetségesebb propagandistája”, ahogy Béndek Péter fogalmazott. Ez egyáltalán nem bánt, örülök a hasonló véleményeknek, de eltéveszti a jelenlegi magyar politikai rendszer logikáját, aki ...
További részletek >>


A szegény bakter, akinek Orbán lett az istene – Boldog István tündöklése és útja a vádlottak padjáig

Boldog István a múlt év végén lett vádlott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. A vádirat szerint a fideszes országgyűlési képviselő a társaival együtt rendszert épített ki a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pénzeinek megcsapolására: befolyásolták a pályázat eredményeit, amivel elérték, hogy az általuk kiválasztott vállalkozók kapják a munkákat. Boldog tagadja az ügyészség vádjait. Ez a cikk nem ezt az ügyet boncolgatja tovább. Arra voltunk kíváncsiak: kicsoda Boldog István? Hogyan lett egy apró Jász-Nagykun-Szolnok megyei falu, Kétpó melósából a térség legbefolyásosabb embere, aki milliárdok felett diszponálhatott? Mit gondolnak róla a Fideszben? És mit Kétpón? Ahhoz, hogy megrajzoljuk Boldog karriertörténetét, közel két tucat ismerőjével beszéltünk. ...
További részletek >>


Évszázados gyár márványtábláit őrzi egy pusztuló józsefvárosi ház fala

A mai Belváros egykor tele volt gyárakkal: a Szent István körút mentén gőzmalmok, sörfőzde és cukorgyár állt, a Corvin Mozi helyén a Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr és rumgyár, néhány lépésnyire pedig a vaskereskedő Heinrich család íves átjárót rejtő raktára és cégközpontja bújt meg. Hasonló volt a helyzet a mai Józsefváros szűk utcáiban is, bár a területen nagy gyárak helyett apró, sokszor bérházak mögött meghúzódó műhelyek és kevés teret igénylő üzemek kaptak helyet. Mindez nem jelentette persze azt, hogy az innen kikerült árucikkek nem lettek volna hatással Budapest, vagy épp az ország fejlődésére, hiszen az ólomüvegablakaival és mozaikjaival a századfordulós építészet egyik meghatározó szereplőjévé vált Róth Miksa mellett a számtalan kovácsoltvas kaput, ablakrácsot és díszt készítő ...
További részletek >>


Furcsa minipiacok épülnek egymás hegyén-hátán közel 300 millióból – van, ahol csak egy gödörig jutottak

– Sokan járnak az új piacra? – kérdezem az atkári bolt előtt az egyik vevőt. – Milyen piacra? – húzza fel a szemöldökét. Aztán leesik neki, hogy arról a néhány bekerített fémasztalról van szó, amit pár hónapja adtak át a kisbolt parkolójában. Nem látszik rajta, de 25,8 millió forintból készült. Tavaly októberben a polgármesterrel együtt Szabó Zsolt, a választókerület fideszes országgyűlési képviselője is megtekintette a piacot, amitől az uniós pályázat összefoglalója szerint a helyi gazdaság felpezsdülését várják. Komoly piaci élet azonban még nem indult be Atkáron. És a hevesi község csak az egyik olyan település, ahol ilyen minipiac kialakítására nyertek több tízmilliós összeget. Marjai János / 24.hu Atkár Egy nagyjából 20 kilométer sugarú körben ezzel együtt nyolc piactér épült, épül összesen 277 ...
További részletek >>


„Elképesztő bátorság, hogy valaki önhatalmúlag feltölti a Balatont”

Balassa Balázs 2020-ban mondott le a szigligeti polgármesteri posztról, korábban pedig a Balatoni Szövetség elnöki pozícióját is elengedte, amit ön vett át. Tartja vele a kapcsolatot, kialakult barátság a közös munka során? Nagyra tartom a munkásságát, de – sajnos – a saját döntése miatt lemondott a tisztségéről. Szigligeten megvolt a választás, a fia lett a polgármester. Balázzsal igazándiból nincs kapcsolatom, előtte természetesen mint a szövetség elnökével, sokat beszéltünk. Amikor a helyére megválasztottak 2019 decemberében, én kértem, hogy a továbbiakban segítse a munkánkat, akár társelnökként. Ez úgy szokott lenni, hogy egy megye rotációban ellátja az elnöki tisztséget, a másik kettő társelnököt ad. Azt gondolom, a Balatoni Szövetség jó példa arra, hogy nem foglalkozunk azzal, kinek milyen elkötelezettsége, ...
További részletek >>


Attila óriási lovasszobra is állhatna ma a Duna közepén

A vágy, hogy méltó emléket állítsunk a honfoglaló vezéreknek, a legszebb emlékű uralkodóknak vagy épp a népvándorlás korának, már hosszú évszázadok óta dolgozik a magyarokban, furcsa ötletek egész sorát szülve. A honfoglalás ezredik évfordulójára egy ismeretlen művész ezer méter magas piramist álmodott meg Budapest közepére, hogy évezredeken át fennmaradhasson, és hirdesse a magyarság nagyságát. Negyven évvel később az ősi erkölcsökhöz, illetve Koppány vallásához való visszatérést szorgalmazó Turáni Egyistenhívők Tábora tűnt fel a színen, akik szobrot akartak állítani  az „ősi Istenünk és fajtánk védelmében vértanúhalált halt Koppány vezérünk és a vele pusztult sok-sok jó magyar emlékére”, örökké égő áldozati oltárt képzeltek el a Hármashatár-hegyre. Törekvéseiket a főváros nem támogatta, ...
További részletek >>


Bontják az MTA Kémiai Kutatóintézetének egykori épületét

A budapesti építészet szempontjából igen erősen indult a 2021-es év: tovább folytatódna a világörökségi területhez tartozó Várkert rakpart tetőlakásának túlépítése, bontás vár a magyar kártya szülőházaként, illetve Wichmann Tamás legendás kocsmájának épületeként elhíresült Kazinczy utca 55-re, rövidesen méretes társasház nyomja el a főváros legidősebb, folyamatosan működött húsboltját, eltűnik az 1793-ban alapított, néhány hete bezárt Márványmenyasszony egykori otthona, nemsokára pedig a BME két épületének helyén is egy modern óriás jelenhet meg. A sor ezzel még nem ért véget: néhány órával ezelőtt az Artmagazin főszerkesztője, Topor Tünde által a Facebookon közzétett poszt szerint megindult a Magyar Tudományos Akadémiához tartozott Központi Kémiai Kutatóintézet bontása. Az 1945 után született ...
További részletek >>


Elveszi a fényt szomszédja elől egy most épülő józsefvárosi társasház

A városok fejlődése megállíthatatlan, ezekhez pedig nyilvánvalóan új, és a korábbinál magasabb épületekre van szükség. A helyzet azonban nem egyszerű, hiszen egy alacsony, századfordulós ház mellé sokszor nem lehet csak úgy lepottyantani egy sokszintes óriást. A befektetőket ez persze nem mindig hatja meg, így a viharos gyorsasággal átalakuló fővárosi kerületekben sokszor egymástól nagyon eltérő magasságú lakóházakat találunk. Egyik eset sem szürreális azonban annyira, mint a lassan százötven éves Őr utca 3., illetve szomszédja, a Horváth Mihály tér 15. alatt épülő Marone House közt történik. Az egyemeletes, U alakú lakóház egyik földszinti lakásának konyhájában január 18-án szakadtak le jókora vakolatdarabok, február 5-én pedig egy másik otthon járt ugyanígy. Két másik lakásban apróbb gondok is adódtak: az ...
További részletek >>


Klopp nyolc hónapot vett el a feleségétől a Liverpoolért

Nyomot hagyni „Mi más értelme lenne, ha nem az, hogy létrehozol valamit, amire aztán egész életedben emlékezhetsz, és olyasmit adsz a klubodnak, amire még a távozásod után is tudnak majd építkezni?” Jürgen Klopp   „Ennél a klubnál még évtizedek múlva is Jürgenről és a művéről fognak beszélni.” Adam Lallana   „A személyiséged átjárja az egész klubod… Megbocsátom, hogy hajnali fél négykor felhívtál csak azért, hogy velem is közöld, megnyertétek a bajnokságot!” Sir Alex Ferguson szavai Kloppnak   Jürgen Klopp edzői szerepfelfogása meglehetősen egyszerű: építsd fel a klubot, építsd fel a játékosokat, és építsd fel az örökséged! A trófeák fontosak ugyan, de még fontosabb egy olyan fenntartható környezet megteremtése, amelyben garantálható, hogy a csapat folyamatosan versenyben legyen a címekért. A serleg ...
További részletek >>


Perben állnak a magyar állammal, hogy a közönség újra láthassa az Esterházy-kincstárat

Kelet-Közép-Európa történelmi és politikai viharai közepette meglehetősen ritka tünemény, hogy egy főúri család öröksége viszonylagos egységben fennmaradjon a 21. századra. Az Esterházy uradalommal azonban pontosan ez történt, ami jelentős részt az utolsó Esterházy herceg, a hányatott sorsú V. Esterházy Pál és az ő végakaratát beteljesítő özvegye érdeme. Pál nem sokkal a vasfüggöny lehullása előtt meghalt, ám teljes vagyonát feleségére, Ottrubay Melindára hagyta, aki 1994-től kezdve magánalapítványokba helyezte át a vagyont, hogy így garantálja annak egyben tartását. Ebből a kezdeményezésből nőtte ki magát az Esterházy Csoport, amely ma Burgenland egyik legjelentősebb üzleti vállalkozása, és nem pusztán az arisztokrata hagyaték megőrzéséért felel – amelybe beletartozik a kismartoni Esterházy-kastély, Fraknó ...
További részletek >>


Saját fogait építette házába a balatonboglári gazda

A Bugaszegi Köztársaságot 2011. április tizenegyedikén kiáltottam ki a Balatonboglár határában található tanyámon. A jogi aktusról levélben értesítettem az ENSZ-et, belefogalmazva, hogy ez immár nem Magyarország része, hanem olyan önálló entitás, mint a Vatikán az olasz államban. Egyúttal kinyilvánítottam, hogy természetesen elfogadom az engem körülvevő ország jogrendjét, használom a pénznemét és az infrastruktúráját, viszont a szellemi leválásom végleges. Hogy mindezt miért csináltam? Mert berágtam, hogy a magyar parlament eltörölte az Alkotmányt, és csinált helyette Alaptörvényt. Az ENSZ-től válasz mind a mai napig nem érkezett, aminek örülök, mert így legalább nincs elutasítva a kérelmem; tekintsük úgy, hogy földolgozás alatt áll. A magyar hatóságokkal nem foglalkoztam, csak kitettem egy táblát a határra, hogy ...
További részletek >>


Nemsokára gyökeresen átalakul a Petőfi híd budai hídfőjének képe

Ismeretlen Budapest sorozatunk egy korábbi, 2020 szeptemberében megjelent epizódjában elsőként írtunk a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Innovációs és Fejlesztési Központjának fejlesztéséről, ami miatt a V2 jelű egyetemi tömb, a Goldmann-menzaként elhíresült, egykor étteremnek is otthont adó épület, illetve a kettő közti tér is egészen biztosan el fog tűnni – annak ellenére, hogy alig egy évvel korábban, 2019 októberében az intézmény kancellárja, Kotán Attila még azok megtartását, sőt, felújítását tartotta a legjobb opciónak. A zéró károsanyag-kibocsátású okosházként emlegetett innovációs és fejlesztési központtal helyettesíteni vágyott épületeknek akkor a történetét is bemutattuk. Kapcsolódó Eldőlt: lebontják a műegyetemnek azt az épületét, amely egy értékes üvegképet ...
További részletek >>


Idén talán már újra láthatjuk a török kiűzésekor megsemmisült budavári nagyzsinagóga romjait

Ha a Zsidónegyed szót halljuk, akkor a legtöbben fejében az elmúlt években bulinegyeddé vált belső-erzsébetvárosi utcák jutnak eszébe, pedig a mai főváros területén élt zsidók sosem koncentrálódtak erre a városrészre, sőt, Buda és Pest számos pontján tűntek fel. Elsőként egy évtizeddel a tatárjárás után, 1251-ben jelentek meg a mai Várnegyedben. A mai Szent György tér mentén megvalósult első imaház száz éven át maradt állva, a királyi palota növekedése azonban elsöpörte, így a zsidók a Várhegy túlsó végére, a mai Táncsics Mihály utca felső szakaszára költöztek, ahol a korábbinál jóval nagyobbra nőttek. A Buda 1686-os visszafoglalásakor eltűnt közösség első, kisebb imaházát 1964-ben tárták fel – sőt, az három éve már nem csak múzeumként, de zsinagógaként is működik–, az utca túlsó oldalán ...
További részletek >>


Lassan elhárulhatnak az akadályok a Népsziget beépítése elől

Néhány napja elsőként adtunk hírt az Újpesti-öböl partján a Futureal-Cordia-csoport által építeni vágyott új városnegyedről, aminek koncepcióterve cikkünk megjelenésével egy időben jutott el a fővároshoz, így annak – amint ezt cikkünkben is említettük – a jelenlegi állapot szerinti megvalósulása korántsem vehető biztosra, hiszen a főépítész, illetve a főtájépítész az egyes elemek finomítására vagy teljes áttervezésére is kötelezheti az építtetőket. A több száz oldalnyi anyag ugyanakkor egyértelmű bizonyítéka volt annak, hogy a hazai ingatlanfejlesztők a főváros szívéből relatíve gyorsan megközelíthető, folyóparti üres területek beépítését tűzték ki célul, így a Kopaszi-gát mellett már részben révbe ért BudaPart-projekt, illetve a szomszédos MOL Campus mellett sorra jelenhetnek meg hasonló ...
További részletek >>


Debrecenben döntik el, hogy lehet-e Spar egy budai CBA helyén

Az elmúlt évtizedekben egyre szomorúbb képet nyújtó Krisztina tér 1. hosszú időn át egyáltalán nem hasonlított az egykori képére, 2019 júniusában azonban megkezdődött a régóta várt helyreállítás, aminek eredményeként az egykori Budai Polgári Casino nem csak visszanyeri a régi arcát, de Márai Sándor Kulturális Központ néven itt születik meg az I. kerület új kulturális intézménye. A Bem rakpart 6. alól ide költöző Budavári Művelődési Ház nemsokára beköltözhet új helyére, a Francsek Imre tervei szerint 1893-ban született, a szocializmus évtizedeiben irodáknak és pártháznak is otthont adó épület aljában lévő bolt sorsa azonban kérdéses – köszönhetően annak, hogy az építési jogkörök napra pontosan egy évvel ezelőtt a Kormányhivatalokhoz vándoroltak, így már nem a Budavári Önkormányzat dönt felettük, ...
További részletek >>


Szólj hozzá!